Geodéziai Közlöny 11. (1935)

1935 / 1-4. szám - Oltay Károly: Kecskemét új városmérése

XI. évfolyam. 1935. 1.—2. szám. GEODÉZIAI KÖZLÖNY Felelős szerkesztő és kiadó . Főmunkatárs : K­OLTAY KÁROLY, SZILÁGYI BÉLA. A szerkesztőség címe: Budapest, I., Műegyetem. Előfizetési ár: egész évre 16 pengő. Megjelenik havonkint félévre 8 pengő, negyed évre 4 pengő, legalább egy ív terjedelemben. Kecskemét új városmérése. Oltay Károly. I. Bevezetés. Kecskemét t­. város új felmérését nem csak az tette szükségessé, hogy régi felvételei, különösen a jelenleg megkívánt pontosság szem­pontjából, de tartalmilag is már elavultak, hanem főleg az, hogy a régi felvételek nem voltak teljes városmérések s ezért a városfejlődéssel kapcsolatos legfontosabb technikai műveletek részére nem szolgál­tathatták azt a szilárd alapot, amit a modern módon végrehajtott városméréstől ma már mint természetes, magától értetődő dolgot meg­kívánunk. Ugyanis a két régebbi felvétel csupán a vízszintes vetület, a helyszínrajz megállapítására szorítkozott, magassági részletmérést egyik sem tartalmazott s ezért alkalmazási körük csupán az adózás és a telekkönyv műveleteire vonatkozhatott. A város rohamos fejlő­désének s evvel egyidejűleg az életigények növekedésének követel­ményeivel ezek a régi felvételek nem bírtak megküzdeni s ezért a városfejlődés által megkövetelt technikai műveletek racionális és ennek megfelelően gazdaságos elvégzése szükségessé tette a szilárd és tel­jes technikai alap sürgős megteremtését. A város vezetősége bölcsen felismerte, hogy az út-, utcaépítések, csatorna és vízvezeték létesítése s különösen az észszerű szabályozás és a vele kapcsolatos kitűzési műveletek nem végezhetők el teljesen új és modern városmérés nélkül s ezért a város közönsége, Szalontay Barnabás tanácsnok és Szappanos Jenő műszaki tanácsos előterjesztésére 1927-ben elhatá­rozta az új városmérést olyan keretekkel és módozatokkal, amelyek mellett a város fejlődésének tervszerűsége és céltudatossága s ezzel együtt a birtoklás zavartalansága hosszú évtizedekre biztosítva van. Érdemes lesz az új városmérés ismertetése előtt azzal a két régebbivel foglalkozni, amelyek adatai alapján dolgozott eddig a városi mérnöki hivatal. Az első, a Szilády-féle 1869. évi mérés volt, amelyet mint a magyar kultúrfejlődés egyik érdekes és értékes mun­kálatát nagyon érdemes volna sokkal részletesebben ismertetni, mint ahogy azt e cikk kerete megengedi. Ez a felmérés, mely megelőzte a pesti első, Halácsy-féle felmérést, a maga idejében rendkívül

Next