Geodéziai Közlöny 20. (1944)

1944 / 1. füzet - Dr. Rédey István: Dr. Báró Eötvös Lóránd munkásságának geodéziai jelentősége

2 Dr. Rédey István: Dr. Báró Eötvös L. munkásságának geodéziai jelentősége. miniszter volt Wekerle Sándor kormányában s ezidőben képviselői man­dátumot is vállalt. A tudományos működés kedvéért azonban csakhamar megvált a politikai élettől és visszatért az egyetemi katedrához. Erre az időre esik az édesapjáról elnevezett Báró Eötvös József Kollégium ala­pítása. Báró Eötvös Lóránd 1896-ban elvállalta eme intézmény kurátori tisztségét, s amidőn 1899-ben az ő javaslatára az intézmény új szerveze­tet kapott, Eötvös lett a kollégium ügyeit vezető tanács elnöke. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia a nagy díjjal tüntette ki. A századfordulón már javában végezte az Eötvös-műszerrel való kí­sérleteket. Az első részletesebb gyakorlati felvételt 1901-ben végezte a befagyott Balaton jegén. Ezen a helyen meg kell emlékeznünk arról, hogy Eötvös kutatásait és felvételeit a Magyar Tudományos Akadémia és külö­nösen pedig dr. Semsey Andor bőkezű támogatása tette ezidőben lehetővé. Kiváló munkásságának elismeréseként 1904-ben belső titkos taná­csos lett, majd 1907-­ben megkapta a „Művészetért és tudományért" (Pro litteris et artibus) díszjelvényt. 1906-ban az „Internationale Erdmessung" budapesti kongresszusán ismertette kutatásának geodéziai és geofizikai részét. A kongresszus át­érezve Eötvös kutatásainak jelentőségét és fontosságát, előterjesztéssel fordult a magyar kormányhoz, hogy támogassa ezeket a kutatásokat. Ettől kezdve a m. kir. kormány támogatásban részesítette Eötvös kuta­tásait s ezzel megvetette az alapját a „Báró Eötvös Lóránd Geofizikai Iintézet“-nek. Mint a Nemzetközi Földmérés magyar bizottságának tagja, a hamburgi és cambridgei üléseken is tartott báró Eötvös Lóránd tudo­mányos előadásokat. 1911-ben a Természettudományi Társulat a Szily éremmel tüntette ki. Tudományos működése mellett kiváló turista is volt. A Magyar Turista Egyesület elnökének választotta s Eötvös ezt a tisztségét is több éven át megtartotta. A külföldi tudományos világ ugyancsak meghajtotta az elismerés zászlaját hazánk kiváló fizikusa előtt. Megkapta a francia becsületrend lovagkeresztjét, a Porosz Tudományos Akadémia kültagjává választotta, a krakkói és a krisztiániai egyetemek pedig tiszteletbeli doktorrá avat­ták. Megkapta a Ferenc József rend nagykeresztjét és tagja volt a főrendi­háznak is. Báró Eötvös Lóránd 1919 április hó 8-án halt meg. 1919 április 11-én temették el hazánk legnagyobb természettudósát a Magyar Nem­zeti Múzeum oszlopcsarnokából. * * * Báró Eötvös Lóránd tudományos működésének eredményességét igen találóan jellemezte dr. Pekár Dezső: Vele beteljesedett az, amit még év­tizedekkel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia egyik közgyűlésén elnöki megnyitójában a tudományok művelőinek buzdítólag mondott: „Igazán diadalünnep akkor lesz, amikor a magyar tudomány haladását meg fogja látni és gazdagodásnak fogja tekinteni az egész világ!" Eötvös főként három tudományos kérdéssel foglalkozott, a folya­dékok felületi feszültségével, a nehézségi erővel és a földmáginességgel. Munkásságának elején Eötvös a kapillaritás, a folyadékok felületén

Next