Geodéziai Közlöny 20. (1944)
1944 / 1. füzet - Dr. Rédey István: Dr. Báró Eötvös Lóránd munkásságának geodéziai jelentősége
2 Dr. Rédey István: Dr. Báró Eötvös L. munkásságának geodéziai jelentősége. miniszter volt Wekerle Sándor kormányában s ezidőben képviselői mandátumot is vállalt. A tudományos működés kedvéért azonban csakhamar megvált a politikai élettől és visszatért az egyetemi katedrához. Erre az időre esik az édesapjáról elnevezett Báró Eötvös József Kollégium alapítása. Báró Eötvös Lóránd 1896-ban elvállalta eme intézmény kurátori tisztségét, s amidőn 1899-ben az ő javaslatára az intézmény új szervezetet kapott, Eötvös lett a kollégium ügyeit vezető tanács elnöke. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia a nagy díjjal tüntette ki. A századfordulón már javában végezte az Eötvös-műszerrel való kísérleteket. Az első részletesebb gyakorlati felvételt 1901-ben végezte a befagyott Balaton jegén. Ezen a helyen meg kell emlékeznünk arról, hogy Eötvös kutatásait és felvételeit a Magyar Tudományos Akadémia és különösen pedig dr. Semsey Andor bőkezű támogatása tette ezidőben lehetővé. Kiváló munkásságának elismeréseként 1904-ben belső titkos tanácsos lett, majd 1907-ben megkapta a „Művészetért és tudományért" (Pro litteris et artibus) díszjelvényt. 1906-ban az „Internationale Erdmessung" budapesti kongresszusán ismertette kutatásának geodéziai és geofizikai részét. A kongresszus átérezve Eötvös kutatásainak jelentőségét és fontosságát, előterjesztéssel fordult a magyar kormányhoz, hogy támogassa ezeket a kutatásokat. Ettől kezdve a m. kir. kormány támogatásban részesítette Eötvös kutatásait s ezzel megvetette az alapját a „Báró Eötvös Lóránd Geofizikai Iintézet“-nek. Mint a Nemzetközi Földmérés magyar bizottságának tagja, a hamburgi és cambridgei üléseken is tartott báró Eötvös Lóránd tudományos előadásokat. 1911-ben a Természettudományi Társulat a Szily éremmel tüntette ki. Tudományos működése mellett kiváló turista is volt. A Magyar Turista Egyesület elnökének választotta s Eötvös ezt a tisztségét is több éven át megtartotta. A külföldi tudományos világ ugyancsak meghajtotta az elismerés zászlaját hazánk kiváló fizikusa előtt. Megkapta a francia becsületrend lovagkeresztjét, a Porosz Tudományos Akadémia kültagjává választotta, a krakkói és a krisztiániai egyetemek pedig tiszteletbeli doktorrá avatták. Megkapta a Ferenc József rend nagykeresztjét és tagja volt a főrendiháznak is. Báró Eötvös Lóránd 1919 április hó 8-án halt meg. 1919 április 11-én temették el hazánk legnagyobb természettudósát a Magyar Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokából. * * * Báró Eötvös Lóránd tudományos működésének eredményességét igen találóan jellemezte dr. Pekár Dezső: Vele beteljesedett az, amit még évtizedekkel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia egyik közgyűlésén elnöki megnyitójában a tudományok művelőinek buzdítólag mondott: „Igazán diadalünnep akkor lesz, amikor a magyar tudomány haladását meg fogja látni és gazdagodásnak fogja tekinteni az egész világ!" Eötvös főként három tudományos kérdéssel foglalkozott, a folyadékok felületi feszültségével, a nehézségi erővel és a földmáginességgel. Munkásságának elején Eötvös a kapillaritás, a folyadékok felületén