Kultúra és Közösség, 2001 (28. évfolyam, 2-3. szám)

2001 / 2-3. szám • Turizmus - KONFERENCIA - Kultúra és turizmus 2000 : II. Nemzetközi Konferencia és Szakmai Vásár

gasztronómia egyértelműen egy olyan kulturális turizmus alap, amiről még a szekcióban is hosszabban beszélget­tünk, hiszen igen jó programok mű­ködnek már ebben a témakörben Ma­gyarországon. Megállapítottuk, hogy önmagában a műemléki értéknek a védelme, annak rekonstrukciója, hasznosítása a helyi lakosság bekapcsolása nélkül nem iga­zán működőképes. Az AVEC. programról is hallottunk beszámolót, ez az Európai Kulturális Városok Szövetségének Európai Uniós támogatással működő programja, amely ma is folyik még. Négy területen jelölték meg a teen­dőket:­­ promóciós tevékenységek, 2. pedagógiai programok, 3. mi az az örökség, hogyan kell megőrizni, 4. miképpen lehet hasznosítani. Szó esett a szakemberképzésről, a koordi­nációs tevékenységekről, amelyek a fontosak olyan szempontból, hogy nemcsak egy város vagy egy önkor­mányzat felelős azért, hogy az értéke­it, a műemlékeit vagy világörökség lis­tás értékeit hasznosítja. A kulturális rendezvényeknek érde­kes és egyben fontos szerepét is tapasz­taltuk a szekcióüléseken, méghozzá azt, hogy egyes hagyományok nélküli településeinken, hogy „csinált városa­inkban”, iparvárosainkban, miképp le­het kulturális rendezvényekkel, feszti­válokkal egy image-váltást, egy belső kohéziót létrehozni, a helyi lakosság számára megadni az élményét annak, hogy a települése szép és büszke lehet arra, hogy azon a településen él. A konferencia záró részében a vidéki értékek, kulturális értékek és a turiz­mus találkozási pontjaként a falusi tu­rizmusnak külhoni, pontosabban ha­táron túli példáit láttuk. Támogatást várnak és kérnek olyan témakörökben, melyekben bizony már nálunk komoly tapasztalatok vannak, oktatásban helyi szintjén, il­letve a szervezők, a menedzserek szá­mára. Konferencia Az Országos Szövetségnek teendője, hogy megteremtse a Kárpát-medencén belül a falusi turizmus tapasztalatai­nak átadását.. Előadók: Sarkadi Eszter: Épített és kulturális örökség védelme és turisztikai hasz­nosítása történelmi városokban. Gürkan Mehmet: A turizmus hatása a kulturális és természeti örökségre Dr. Kovács Dezső: UNESCO Világ­­örökség: áldás vagy átok? Egy kuta­tás eredményei és dilemmái két vi­lágörökség faluban Hollókőn és Vlkolinecen Dr. Poroszlai Ildikó: A kulturális örökségek és hagyományok szerepe a turizmusban a százhalombattai Ré­gészeti Park („Matrica Múzeum”) példáján Dr. Vásárhelyi Tamás: A kulturális örökség őrzése a Magyar Természet­­tudományi Múzeumban Kádái Róbert: Kert és hagyomány - a vendégfogadó falusi porták kialakítá­sa. 2000. november 7. (kedd) Szekcióvezető: Dr. Szabó Géza, a Fa­lusi Turizmus Országos Szövetsége al­­elnöke Előadók: Dr Szabó Géza: A borászati és gaszt­ronómiai hagyományok hasznosítása a vidéki turizmus fejlesztésében. Szigetvári József: Hagyományőrzés­­hagyományteremtés egy hagyomá­nyok nélküli iparvárosban, Százha­lombattán Dózsa György: Kulturális események hatása a városfejlesztési koncepcióra Nyírbátorban Kozma Boglárka: A kulturális örökség marketingje Csizmár Sarolta: Kultúra és falusi tu­rizmus Kárpátalján. 3. „Természet és turizmus” 2000. november 6. (hétfő) Szekcióvezető: Lingauer János, a KGI Természetvédelmi Intézetének igazga­tója Összefoglaló a szekcióvezető beszámolója alapján: „...A szekció eredményesen műkö­dött, mert tagjai egyetértettek a követ­kező idézet tartalmával: „Az egyre fejlő­dő kultúra hadat üzen a természetnek minden felé. Az ember a természet gaz­dasági kiaknázásával megzavarja az ál­lat- és növényvilág békés fejlődését, s hovatovább megfosztja a természetet legszebb díszeitől. Különösen a leg­utóbbi században, éppen a természettu­dományok korában nyúlt bele erősza­kosan az ember önző céljainak kedvéért az állat- és növényvilág életébe, és foly­tat kíméletlen harcot a természettel az egész világon. Ez a harc sok tekintetben a természet ősi jellegének megváltozta­tásával, pusztulásával végződik. ...Az őstermészet kincseinek megvédésére alakult intézmények csak kisebb földte­rületek, többnyire egyetlen természeti tárgy védelmére keletkeztek, míg egyes jellemző, nagyobb terjedelmű tájképek­nek, az ősi tájjellegnek egész állat- és növényvilággal együtt történő megőrzé­se a természet erőinek hosszú időkre terjedő szabad kifej­lése csakis úgy érhe­tő el, ha gondoskodásunk számottevő nagy területre, és a természet minden alkotására és nyilvánulására terjed ki, és szigorúan őrködünk, hogy a területek a

Next