Kultúra és Közösség, 2001 (28. évfolyam, 2-3. szám)
2001 / 2-3. szám • Turizmus - KONFERENCIA - Kultúra és turizmus 2000 : II. Nemzetközi Konferencia és Szakmai Vásár
gasztronómia egyértelműen egy olyan kulturális turizmus alap, amiről még a szekcióban is hosszabban beszélgettünk, hiszen igen jó programok működnek már ebben a témakörben Magyarországon. Megállapítottuk, hogy önmagában a műemléki értéknek a védelme, annak rekonstrukciója, hasznosítása a helyi lakosság bekapcsolása nélkül nem igazán működőképes. Az AVEC. programról is hallottunk beszámolót, ez az Európai Kulturális Városok Szövetségének Európai Uniós támogatással működő programja, amely ma is folyik még. Négy területen jelölték meg a teendőket: promóciós tevékenységek, 2. pedagógiai programok, 3. mi az az örökség, hogyan kell megőrizni, 4. miképpen lehet hasznosítani. Szó esett a szakemberképzésről, a koordinációs tevékenységekről, amelyek a fontosak olyan szempontból, hogy nemcsak egy város vagy egy önkormányzat felelős azért, hogy az értékeit, a műemlékeit vagy világörökség listás értékeit hasznosítja. A kulturális rendezvényeknek érdekes és egyben fontos szerepét is tapasztaltuk a szekcióüléseken, méghozzá azt, hogy egyes hagyományok nélküli településeinken, hogy „csinált városainkban”, iparvárosainkban, miképp lehet kulturális rendezvényekkel, fesztiválokkal egy image-váltást, egy belső kohéziót létrehozni, a helyi lakosság számára megadni az élményét annak, hogy a települése szép és büszke lehet arra, hogy azon a településen él. A konferencia záró részében a vidéki értékek, kulturális értékek és a turizmus találkozási pontjaként a falusi turizmusnak külhoni, pontosabban határon túli példáit láttuk. Támogatást várnak és kérnek olyan témakörökben, melyekben bizony már nálunk komoly tapasztalatok vannak, oktatásban helyi szintjén, illetve a szervezők, a menedzserek számára. Konferencia Az Országos Szövetségnek teendője, hogy megteremtse a Kárpát-medencén belül a falusi turizmus tapasztalatainak átadását.. Előadók: Sarkadi Eszter: Épített és kulturális örökség védelme és turisztikai hasznosítása történelmi városokban. Gürkan Mehmet: A turizmus hatása a kulturális és természeti örökségre Dr. Kovács Dezső: UNESCO Világörökség: áldás vagy átok? Egy kutatás eredményei és dilemmái két világörökség faluban Hollókőn és Vlkolinecen Dr. Poroszlai Ildikó: A kulturális örökségek és hagyományok szerepe a turizmusban a százhalombattai Régészeti Park („Matrica Múzeum”) példáján Dr. Vásárhelyi Tamás: A kulturális örökség őrzése a Magyar Természettudományi Múzeumban Kádái Róbert: Kert és hagyomány - a vendégfogadó falusi porták kialakítása. 2000. november 7. (kedd) Szekcióvezető: Dr. Szabó Géza, a Falusi Turizmus Országos Szövetsége alelnöke Előadók: Dr Szabó Géza: A borászati és gasztronómiai hagyományok hasznosítása a vidéki turizmus fejlesztésében. Szigetvári József: Hagyományőrzéshagyományteremtés egy hagyományok nélküli iparvárosban, Százhalombattán Dózsa György: Kulturális események hatása a városfejlesztési koncepcióra Nyírbátorban Kozma Boglárka: A kulturális örökség marketingje Csizmár Sarolta: Kultúra és falusi turizmus Kárpátalján. 3. „Természet és turizmus” 2000. november 6. (hétfő) Szekcióvezető: Lingauer János, a KGI Természetvédelmi Intézetének igazgatója Összefoglaló a szekcióvezető beszámolója alapján: „...A szekció eredményesen működött, mert tagjai egyetértettek a következő idézet tartalmával: „Az egyre fejlődő kultúra hadat üzen a természetnek minden felé. Az ember a természet gazdasági kiaknázásával megzavarja az állat- és növényvilág békés fejlődését, s hovatovább megfosztja a természetet legszebb díszeitől. Különösen a legutóbbi században, éppen a természettudományok korában nyúlt bele erőszakosan az ember önző céljainak kedvéért az állat- és növényvilág életébe, és folytat kíméletlen harcot a természettel az egész világon. Ez a harc sok tekintetben a természet ősi jellegének megváltoztatásával, pusztulásával végződik. ...Az őstermészet kincseinek megvédésére alakult intézmények csak kisebb földterületek, többnyire egyetlen természeti tárgy védelmére keletkeztek, míg egyes jellemző, nagyobb terjedelmű tájképeknek, az ősi tájjellegnek egész állat- és növényvilággal együtt történő megőrzése a természet erőinek hosszú időkre terjedő szabad kifejlése csakis úgy érhető el, ha gondoskodásunk számottevő nagy területre, és a természet minden alkotására és nyilvánulására terjed ki, és szigorúan őrködünk, hogy a területek a