Kultúra és Közösség, 2020 (4. folyam, 12. évfolyam, 1-4. szám)
2021 / 4. szám • Digitális empátia, rejtjelek és horizontok - Műhely - Szécsi Gábor: Narratíva, kontextus, történelmi megismerés DOI 10.35402/kek.2021.4.7
Narrative, Context, Historical Understanding (Abstract) We understand events in the world in terms of narratives which exploit the shared cognitive structure of our actions. We study narrative as one of linguistic phenomena which is challenged by the notion that human activity and experience are filled with meaning and that stories, rather than logical arguments or lawful formulations, are the vehicle by which that meaning is communicated. The aim of this article is to show, on the one hand, that the epistemology of historical understanding could have a lot of benefit from investigating the intense relation between the meaning, narrative and folk psychology. We deal, on the other hand, with some epistemological problems raised by the application of narrativist and contextualist method of historical analysis. In particular, we consider the questions that can be raised about the manner in which a historian can grasp past authors’ intentions, desires and beliefs. Keywords: narrative, folk psychology, historical understanding, narrativism, contextualism. Bevezetés Az a megállapítás, hogy a történelmi megismerés lehetősége történetalkotó és befogadó képességünkben rejlik, nem újkeletű felismerés a történetfilozófiában. Mint Hayden White történetfilozófus írja: a „történetírás különösen jó terep a narratíva és a narrativitás természetének vizsgálatára, hiszen a képzelt, a lehetséges iránti vágyunk itt szembesül a valós, a létező kihívásaival” (White 1997:109). Akkor értjük meg ugyanis a narratív fogalmi konstrukciók és a narratív nyelvismereteink elrendezésében játszott szerepét, ha a narrativitást olyan eszköznek tekintjük, amely közvetíti, s egyúttal fel is oldja a képzelt és valóságos világ közötti ellentéteket a különböző diskurzusokban. Egy ilyen megközelítéshez pedig valóban kiváló terepet kínál a történelmi megismerés gyakorlata. Nem véletlenül adott nagy lendületet a történetfilozófia ismeretelméleti fordulatának a narratív történeti nyelv elemzésének programja. Az elsődlegesen a történeti magyarázat természetét taglaló, analitikus, narrativista modellek megalkotóit már elsősorban az foglalkoztatja, hogy a történeti nyelv révén miként rekonstruálhatók a történeti cselekedetek megértését lehetővé tevő narratívák, és hogyan járulhatnak hozzá ezek a narratívák a történelmi individuumok intencióinak, hiteinek, vágyainak megértéséhez. Tanulmányomban e modellek által kijelölt úton haladva kívánom új megvilágításba helyezni a narratívák történelmi megismerésben betöltött szerepét. Mindenekelőtt arra próbálok rávilágítani, hogy a múltbeli cselekedetekhez vezető intenciók, szándékok, motívumok, vélekedések rekonstrukciója az adott történelmi szituációkhoz, kontextusokhoz kötött történelmi cselekvések indítékait megvilágító, explicit történetek, és a történelmi cselekvéseket megörökítő szövegek, krónikák szerzőinek adott szituációkkal, cselekvésekkel kapcsolatos attitűdjeit megjelenítő, implicit narratívák metszéspontjában valósul meg. Egy ilyen irányú, az adott kor népi pszichológiáját felidéző rekonstrukció vezet el ahhoz a különleges élményhez, amit Frank Ankersmit (2012) nyomán történelmi tapasztalatnak hívunk. A történész ugyanis, aki a múltbeli aktusokról és azok okairól összegyűjtött információit saját kultúrája, társadalma életét meghatározó, a kultúra és társadalom történetét átfogó, „nagy elbeszélések”, metanarratívák jegyében formált történetek formájában dolgozza fel, narratívákat értelmez és tesz érthetővé. A történész által megértett narratívák elsődleges rendeltetése az volt a múltban, hogy az adott kultúrában érthető, befogadható módon jelenítsék meg és tegyék értelmezhetővé a vizsgált történelmi személyek cselekedeteit és az általa megjeleníteni kívánt szándékokat, vélekedéseket. Azaz: adott kor népi pszichológiájának megkerülhetetlen eszközei voltak. A történelmi személyt befogadó közösségek, társadalmak tagjainak kínáltak támpontokat ahhoz, hogy az individuumok cselekedetei a nekik tulajdonított indítékok, vélekedések, vágyak jegyében legyenek értelmezhetők és magyarázhatók az adott kontextusokban. Mert, mint arra Paul Ricoeur is felhívja a figyelmet a „The Model Szécsi Gábor nArrAtív”, Kontextus, történelmi megismerés DOI 10.35402/kek.2021.4.7 87