Kalauz - A közmiveltség és irodalom terén, 1864 (2. évfolyam 12-24., 1-6. szám)
1864-07-10 / 2. szám
II-ik évfolyam 2-ik fele. 2. szám. Pest, 1884. Julius 10. KALAUZ A KÖZMIVELTSÉG ÉS IRODALOM TERÉN. (Megjelelt mindén vasárnap.) Szerkesztőség ©S Ioad.—Hivatal Nagyhid-utcza, (redoute-épület), hová az előfizetési pénzek, valamint a lap szellemi és anyagi részét illető minden küldemény intézendő. — Bérmentetlenül csak ismert kéziratu levelek fogadtatnak el. Előfizetési ár*— Egész évre 8 frt. — Félévre 4 frt. — Negyedévre 2 frt. — Egyes szám ára 20 kr. Vihar az Akadémiában. A magy. tud. Akadémiában a legújabb időben oly dolgok történtek, melyeket nem lehet hallgatással mellőznünk. Dethier úr, a Konstantinápolyban létező cs. kir. iskolák igazgatója nem rég egy levelet intézett az Akadémiához Mátyás király híres könyvtárának maradványait illetőleg, mely az archaeologiai bizottsághoz jelentés végett utasíttatott. Ennek folytán a június 27-ikén tartott összes ülésben Toldy Ferencz r. tag a nevezett bizottság jelentését olvasta fel, melynek tartalma a következő : „Dethier úr jelentésének két része van. Az egyikről azt olvassuk ki, hogy a szerályban két könyvtár van: egyik, mely a szultán elődeinek minden írott és nyomtatott könyveit foglalja magában; a másik, mely az uralkodó szultánéit, s mely halálakor szinte arabba tétetik át. Az első könyvtárban, a szerály közepében, mintegy száz görög és latin kézirat asztalokon van felállítva s takarókkal befedve. Ezen intézkedés tavai óta van, midőn Müller ur, Párisból, III. Napoleon részéről küldve, Caesar commentárjai codexeit kereste. Utána Newton ur a britt museum conservatora, tavai deczemberben hasonló czélból töltött itt két hetet, úgy látszik Heron kézirata miatt. Newton urnak köszönhette Dethier ur, hogy itt léte 18 éve után bebocsáttatott. Dethier ur e codexekből nem csak czimsort, hanem ismertető jegyzeteket irt. 16 codex bizonyosan Corvinféle szerinte, s mind latin. Dethier ur szerint csalódás, többnek s egyébnek ittlételét tenni fel. Magyar utazóink viszont azt hiszik, hogy Dethier úr csak azokat látta, miket a Mirdomaru, az ő, s a Müller és Newton keresgélései alkalmával tetszett a törököknek előhozni; s hogy ahonnan ezek előhozattak, több egyéb is van. 1850-ben egy porosz tudósító Nicolai de Memorabilibus, de machinis bellicis munkáját is látta, sem azt a nevezett urak nem látták. Az Arch. bizottmány pedig hajlandó még azt is hinni, hogy a többi, Európában három vagy két század óta fel nem merült Corvinusi kéziratok csakugyan Konstantinápolyban vannak. Most hát hol lehetne a XVII. század első felében I. Rákóczy György idején még Budán volt Corvina, s annak keleti, görög s magyar kéziratai ? Még mindig kérdés : ki csalódik ? A tudósítás második része a teendők stádiumairól szól. Az első, a cerberusi, elmúlt szerinte. A bizottmány azt hiszi, hogy Konstantinápolynak egy újabb bevétele fogja csak napvilágra deríteni. A második stádium Dethier úr szerint be van fejezve, mert ő minden nem muzulmán codexet látott s katalogizált. A Bizottmány csak annyit hisz, hogy Dethier azokat lajstromozta, melyeket látott. Arról hogy több nincs, neki biztos tudomása nem lehetett. Avagy mi bírhat bennünket arra hinnünk, hogy Newton urnak mindent előhoztak, pedig Dethier úr osztályába kapaszkodva látta, amit látott. A harmadik stádium neki a kincsek kibányászása, s azt már ő szinte megkezdte. Mert több kéziratot leírván másolt egy rajzot, mely Jusztinián colossális lovagszobrát adja, s melyet Cyriacus Anconitanus (szül. 1391. – 1451.) néhány évvel a török hódítók általi megsemmisíttetése előtt, készíttetett Nimphirius nevű festő által. E cod. Corvianus lehet, úgymint Dethier ur, ki e rajz vizsgálatára, történelmi és műtörténeti tekintetben nagy fontossága miatt, nagy gondot fordított, s e vizsgálata eredményét egy értekezésben az Akadémia elébe terjeszti. A bizottmány, noha nincs egy értelemben Dethier úrral az iránt, hogy — mint ő mondja — a teendők első, cerberusi stádiuma véget érte; s hogy az egész Corvina általa ismerve és ismertetve van : igen is hiszi, hogy a M. Akadémiának meg kell ragadni az alkallmat, melyben legalább annyit ment meg a tudománynak a Corvinából, mennyi ez időszerint lehet. Ennél fogva : 1. Egy corvinái alapot kell képezni, melyhez a) az Akadémia évenként 1000 írttal járulna; b) fejenként felszólítaná a haza vagyonost és előkelő fiait, hogy ahoz nagylelkűleg járulna; c)a magas kormány szinte kerestessék meg egy évenkénti mérsékelt adalékra, azon időre, míg lesz valami közzé teendő. 2. A munka, melynek czime lehetne : „Memorabilia Bibliothecae Corvinaé“ deák v. franczia nyelven volna szerkesztendő, és magában foglalná a kiadásra méltó szerzőket, iratokat, rajzokat, bibliographiai adatokat stb. külön alapból eszközölve, s külömben is az egész tudós világ számára készülvén, szabadna a tudós világ valamely egyetemes nyelvével élni benne. 3. Tárgyát nem csak Konstantinápolyban, de Magyarország és Európa egyéb könyvtáraiban levő minden Corvinféle codexek ismertetése, leírása vagy kiadása tenné. 4. Megnyithatná a gyűjteményt a Corvina törté-