A Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 9. (1882)

Podhradszky András: A siket- és nyírfajd = Das Auerhuhn und Birkhuhn

í ?.T. acadi.mt a­ KÖNYVTÁRA/1 VI. A siket- és nyírfajd. Podhradszky András­tól. Magasabb hegységünk e két madara dísze erdeinknek, sóvárgó vágya a vadászoknak, fájdalom azonban, hogy számuk napról-napra fogy. Az erdőpusztítás, de részben a már majd­nem mindenütt foganatba vett rendszeres erdőhasználat is mindig kissebb térre szorítja őket, hol a kíméletlen vadász­szenvedély és a ragadozó állatok könnyebben férnek hozzájuk s fogyasztják létszámokat, miért már ritkábbakká is váltak. De épen ezen körülmény reménylem­ engedi, hogy jövő­ben legalább az értelmesebb vadász kíméletesebben fog velük bánni. Gondoskodott fentartásukról a vadászati törvény is, hogy legalább bizonyos időben kíméletben részesüljenek; kü­lönösen veszi oltalmába ezen törvény a férezéket, melyeknek lelövése minden időben tilos. És ez helyes is, mert e dísztől nem szabad megfosztani erdőségeinket. Ismerkedjünk meg most közelebbről e két madárfajjal. 1-szer. A siketfaj d. (Tetrao urogallus, das Auer­­b­uhn), mint német neve is mutatja, a tyúkfélék rendéhez tar­tozik, sőt némely vidékeken, nálunk is erdei vagy fajdtyúk a neve. A kakas hossza teljesen kifejlett állapotában: 94 cm., melyből a fark hosszúsága 34 cm. Szárnyai nyugodt állapot­ban 38 cm., kiterjesztett állapotban 126 cm. hosszúk. Láb­szárai 7 cm. magasak. Lábujja száma 4, melyekből három előre irányult, ezekből a középső 6.5 cm., a két szélső 4.5 cm, a hátsó vagyis sarkantyú 2.5 cm. hosszú. Teljes testmagas­sága egyenes állásában 46 cm., testsúlya 6—7 kilogramm. Nagysága tehát — melyhez máskülönben is sokat hasonlít,— egy pulykakakaséval vetélkedik, ennél azonban testméreteiben valamivel nyúlánkabb. És így őt nagy madarainkhoz sorolhatjuk. A j­é­r­c­z­e hossza 66 cm., melyből a fark hosszára 20 cm. esik. Szárnyhossza nyugodt állapotban 30 cm., kiterjesztett állapotban 102 cm. És így sokkal kissebb, mint a kakas.

Next