Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1836. július-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1836-10-22 / 33. szám
33. Szám PESTEN Szombat Octob. 22*e. 18 36. A GAZDASÁG, IPAR SS KERESKEDÉSBEN. Egyesülj. A' gazdasági tanitóintézetekről. (Folytatás.) Mennyire éretett légyen czél a’ gazdaságnak eddigiem közönséges taníttatása, és a* dicsőült Festetics által emelt magányos intézet által? vitatni nem fogjuk, mert hiszen tudva van közönségesen, mi azon süker, mely ezekből született. ’S e’ helyett tartozóbbnak vélem annak említését, hogy Festetich György volt első, kinek bölcs belátása és felfogása gazdaságunk’ nagy fontosságát megítélni, ’s nemes lelke tulajdon költségén való taníttatását elhatározni ’s egyszerre meg is tenni, halhatatlan vala. De fájdalom e’ nagy emberünk’ terve, ki különben kész lett volna honáért, a’ miket tőle vett, mind feláldozni, csak hatalmas kezdet és eszköz az ifjúság’ számára, és a’ gazdaság’ magasabb mivelésére, ’s korántsem hatott ama’ szempontra, melyben véleményünk szerint a’ haza’ gyermekei’ taníttatásának kell főleg kitűzve lennie. Mely szerint felmaradt azon szükség , hogy gazdasági tanitóintézetekről gondoskodjunk, melyek ne nehány száz vagy ezer ifjúkat vezessenek csupán a’magasb gazdaság’ miveléséhez , hanem az egész nemzet’ gyermekeibe öntsenek szükséges fogalmat, tudományt, értelmi kifejtést, és szorgalomhoz ’s munkához való szoktatást. — Valóban ez azon fordulás, melyet minél későbbre hagyandunk, jövedelmink’ csonkulása által magunkat annál inkább büntetjük; ’s annál messzébb esünk ama’ miveit egyremunkálástól, mely a’ hongazdaság’ erejét szüli, ’s lelkét teszi.— Látván e’ szörnyű hiányt a’ Dunamelléki Ref. t. ez. Superintendentia, mint már jelentők, elhatározá, hogy Nagy-Kőrös szabad városában, a’ philosophiai karon kivűl, mely ott már 1808tól fogva virágzik , egy oly gazdasági új tanítóintézet is állíttassék, melyben mind azok, kik akár nagyobb, akár kisebb oskolákban fognak jövendőben tanítóskodni, előbb magokat a’ nevelési és gazdasági tudományokban tartozzanak ugyanitt kiképezni, és mivelni. Nem akarjuk itt felhozni, hogy eddig falusi tanítóságra többnyire az oly gyengébb rész szánta magát, mely tudománya után keveset reménylhetett más úton, ’s midőn tanítóságra kötelező magát, olyannak adására volt kényszeríttetve, mellyel maga nem bírt. A’ kár azonban nem övé volt, hanem a’ nép’ nagy Hét (mint kétezer félévi árra 3 sor. 30 kr. p.p. Szerezhető minden dz. kir. Poéta-Hivatalnál a’ Szerkeztőnél