Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)
1837-01-14 / 4. szám
Iléténkint kétszer félévi ára 3 for. 30 kr. pengő pénzben. Szerezhető minden csász. kir. Posta Hivatalnál , és a’ Szerkeztőnél. Pesten Szombat Egyesült.. Januarius lAdik 4. Szám EiamiL® Gazdaság, ipar és Kereskedésben, 183?. A gazdaság’ meneteléről ’, ennek a' státus’ igazgatására való befolyásáról. (Folytatás.) Való, a’ gazda erre így válaszolhat: mi hasznát veszem egy utóbbi, magasbitott jövedelmezésnek, ha ugyan annyi pénzt több napi bért fejébe adtam ki előbb? — De*, közönségesen nagyon szűkkeblűek vagyunk e* pontban, ’s általjában a’ gazdaság’ vitelében. Mihelyest egy vállalat nem téríti meg azonnal a’ reá fordított tőkepénzt, felhagyunk vele, ’s tovább evezünk, azon remény’ kíséretében, hogy igen kedvező környülállások fognak beállani, ’s felsegíteni az oekonomiát. De várakozás közben elemésztetnek az eszközök, melyek a’ felsegítést mívelhették volna,’s aztán nem győzzük a’ panaszokat a’ rész és mostoha idők ellen, pedig csak minnen lomhaságunkat és félénkségünket kellene vádolnunk. De néha felébreszti ez állapotból az embereket az idő, az eset, ’s őket oda, és mintegy rá vezeti arra, mit választaniuk kell. Tudjuk, mily környülmények’ következésében hozatott bé a’ merino juhtenyésztés Szászországba. Ennek fejdelme segédet kért Spanyolországtól a‘ hét esztendős háborúban,’s a’ nyújtott segéd kevés merino’ szabad kivitelében állott. A’ hét sztendős háború nélkül alig ha keletkezett volna egy szásznak fejében a’ gondolat, honába szállítani a’ merinókat. íme, az eset’ következései! Hogy a’ gazdaság’ menetele általjában lakónak mondathatik , az a’ productumok termesztéséből világlik ki. Színfüvek, olajnövények, lóher és a’ t. régolta szépen kamatainak, ’s íme sok helytt csak minapában hozattak be De ha már a’ gazdaság oly lényeges befolyással van a’ státusokra, joggal várhatni ezektől, hogy azt mindenkép istápolni és felvirágoztatni fogják. Hogy ez megtörténik, igaz de hogy nem mindig e’ legczélirányosabb rendszerrel, az szintúgy tagadhatatlan. A’ legjobb rendszer kétségkívül az, mely a’gazdaság? szabad és hatalmas űt.ősének , útjába vágó minden akadályokat elmozdítja. Ennyiben a’ gazdaság rokon a’ kereskedéssel, mert ez is ott indúl virágzásnak , hol egyenesen ugyan nem igen pártoltunk , de hol minden, mi csak gátolhatná, áljából elmozdíttatik. A’ fő befolyás, mellyel a’státusza volt minden időben a’ gazdaság, az, hogy ennek fennállását sokfélekép biztosítja. Én itt csak egyes pontokról akarok szólani. Először is, mint már mondám , az élet’ szereivel látja el a’ népességet,’s lehetségessé teszi, hogy ez úgy is ha növekedik erőben maradhasson. Mert mi hasznát veszi a’ státus, ha népességi tabelláiban ugyan nagy számok fénylenek, mikor ideg és erő nélküli a’ nép. Pedig ez szükségkép úgy leszen, ha a’ nép’ kielégítésére szükséges eszközmennyiséggel nem bír a’ státus. ’S így még egyszer kelletik említenünk, hogy a’ gazdaság a’ státusnak támaszoszlopa. Másodszor, mintegy terjedelmesebbé teszi a’ földet, mert jövedelmezését magasbítja, ’s nagyobb népesség’ eltartására is nyújt eszközöket. Ez által kétszer is szilárdítja a’ népi erejét, először az említett népességi öregbülés, másodszor a’ nyert csereeszközök által, melyek a’ belközösülést elevenítik, ’s a’ státust, a’ külföldre nézve, kedvező állapotba helyezik. Aztán sűrű néptömeg sokkal alkalmasabb aála