Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)
1837-06-03 / 44. szám
Szerezhető Eggenberger és Heckenast könyvkeresk. és a’ Szerkeztőnél Pesten Szombat Egyesülj ! Junius 38 44. Szánt. 1834 Hetenkint kétszer félévi árra 3 for. 30 kr. pengő pénzben. a' Gazdaság, Ipar és Kereskedésben. eit? r»r7eiswma. A’ Gazdasági Egyesület’ i. e. Junius’ 8-kán reggeli 10 órakor a’ N. Casino alatti csarnokban tartandó közgyűlésének határnapja közeledvén, a’ t. részes tagoknak erre leendő szives megjelenésük tisztelettel kéretik. Jegyzések Csaplovich úr’ észrevételeire. 142. számunk’ folytatásához. Nem áll tehát Csaplovics úrnak sem gazdasági , sem kereskedési tekintetből azon okoskodása, hogy a’ korai nyirés hasznosabb nálunk mint a’ későbbi; mert a’ késői nyirés miatt még egy juh sem döglött meg; holott a’ korai nyirések ez idén is sok kárt okoztak; és a’ gyapjú vásárok’ eleje szintúgy lehet nyereségtelen, mint az utoljó. Igaz, hogy Csaplovich úr tavaly maga tapasztalt, hogy az enzersfeldi uradalomban a’ meleg birkamosás után áprilisben csillogó fejéren és jó kedvvel jöttek ki a’juhok a’hideg vízből. De megjegyeztetni kívánom, hogy ez 1836 évben történt, a’ mikor az irtóztató melegség a’ tavaszból nyarat csinált, holott most a’ tavasz térképet visel, ’s ki tudja lesz-e ezen században több 1834. és 1836. égető év? — Mi illeti pedig a’ Grafenbergben szokásba jött izzadásba hozott testek’ hideg vízbe mártását, azon kívül hogy a’ billiomadrész csepekkel való orvoslást, nem tanácsos vaktában minden nyavalyákhoz alkalmazni, szinte mint valamely jónak állított roszat, próba nélkül elhinni ’s fogadni, még azt is hozzá kell venni, hogy ezen mód hidegben épen ellenkező természetű lehet, mint melegben, ’s kérdés, ha valljon nem a’ közelebbi forró tavaszokon tétettek-e ezzel is próbák? — Az ilyen módok’ és tanácsok’ elfogadására közönségesen hasznosnak bizonyott tapasztalások szükségesek. — Előadja továbbá Cs. úr, hogy a’ birkákat mind a kolban mind legelőn nem tartják jól és tisztán, ’s a’ gyapjúval nyirés előtt és után roszúl bánnak a’ magyarok , ’s ez ellen következőt tanácsol „Az ujdonnyirt birkák ne hajtassanak kopár legelőkre, mert ez által a’ por a’ csupasz meztelen, de erősen párolgó birkákra tapad ’s a’ t. hanem az usztatás után minden portól megóvassanak.“ ’s a’ t. Én nem kétlem, hogy a’ pornak ártalmas voltáról minden gazda meg van győződve , ’s kerüli is a’ mennyire lehet; de segíteni nem tud rajta; ’s okos tanácsra van szüksége. Ily helyzetben, a’ rongyosnak azt mondani, hogy nincs ruhája, posztót azonban a’ boltban kaphat, — valóban nem mesterség. Lássuk Cs. úr jó tanácsát. — Tegyük fel, hogy e’ végett a’ nagy nyájaknál minden kitelhetőket meg is tesznek gazdáink, ugyan mi ezen jó tanács következése? — mert tudjuk, hogy ha eső nincs, ott, hol egy falka barom vagy juh megy, por kerekedik, azt pedig feltesszük a’ tanácsadóról, hogy maga sem képzelheti, hogy egy tartomány’ juhnyájait folyvást kemény gyepeken lehessen hajtogatni , és a’ füvetlen földterületeket velek ki lehessen kerülni. — Mely ha áll, ezen tanácsot csak a’ követheti, ki istállóban tartja juhait,’s az udvart hova őket szellőzni eresztgeti, száraz időben meglocsolhatja. De mi szükség volna itt többet felhozni, én hiszem, hogy különféle körülményekkel küzködő gazdáink, oly ellenvetéseket fognak itt Csurnák felhozni, melyekre ő bizonyosan