A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye 6. (1866)

Than Károly: Néhány előadási kisérlet bemutatása. A könenylég melegvezető képessége

4 THAN KÁROLY neny ugyanazon szerepet játsza mint a fémek, mert cserebomlások­nál a vegyületeknek mindig azon részei helyettesítik egymást, mely­­lyeknek vegytani szerepük hasonló. De a köneny, vegyületeinek alkatára nézve is egészen megegye­zik a fémekkel, a mennyiben csupán olly elemekkel képez állandó vegyületeket a melyekkel a fémek, t. i. a nem fémekkel (metalloi­­dákkal) vagyis a nemleges elemekkel. Ezen vegyületek vegyalkatukra és egyéb lényeges sajátságaikra nézve egészen megegyeznek azon vegyületekéivel, melyeket az egy­­vegyértékű fémek Na, K, Li, Rb, Cs, Ag, Hg, — az illető elemek­kel képeznek, mint következő példákból is látható: EC1 EJ 11,0 E2S E3N ENO, E,S0, NaCl NaJ Na20 Na2S K3N KN03 K2S04 KC1 KJ Ag20 Ag2S KH2NNaN03Na2S04 LiCl LiJ HgaO NaHSNaH2NAgN03Ag2S04 AgCl AgJ NaHO KHS HgN03 KHS04 HgClHgJKaHO NaHSO, sat. Ezen és számtalan egyéb példák kétségtelenné teszik, hogy a köneny egészen hasonló vegyületeket képez mint az egy vegyértékű fémek. A köneny és a fémek megfelelő vegyületeinek hasonlatos­sága általános kifejezést nyert, Gerhardt-nak úgynevezett jelleg­ta­nában (Typenlehre). Fölemlíthető itt még a többek között, hogy az egyszerű kö­­nenyvegyületek villanyos vegybomlásánál is a köneny mindig a nem­leges sarkon válik ki, tehát ugyanazon sarkon, a­melyeken a vegy­tani értelemben vett fémek. A töredékesen felsorolt tények tehát, de a vegytannak minden egyéb ez irányban tett tapasztalatai, kétségbevonhatlanná teszik, hogy a könenyt legalább vegytani értelemben fémnek (Me­tall) kell tekintenünk. A Magnus által eszközölt kísérletekből *) határozottan kiderül, hogy a köneny a meleget is sokkal jobban vezeti, mint bármely egyéb légnemű test. E kísérletek azt is mutatják, hogy a köneny­­ben a meleg vezetése rétegről rétegre történik, tehát épen úgy mi­ként a fémeknél. Morren **) kísérletei szerint a köneny ritkított ál­lapotban, 70 — 1 milliméter nyomás határai között a villany­folyamot is sokkal jobban vezeti mint a többi légnemű testek hasonló körül­mények között. *) Poggendorff Annalen CXII. köt. 497. 1. **) Annales de chimiae et de phys. 4-me Serie T. IV. 1865.

Next