Margalits Ede: Horvát történelmi repertorium 1.köt. (1900)
II. A délszláv tudományos és művészeti akadémia munkálata
illetőleg egyike a legnagyobbaknak, tengeren utazott. Konstantinápoly leírása igen részletes. Schiltberger János Münchenből, részt vett 1394-ben Zsigmond seregében Nikápolynál, hol mint 19 éves ifjú, apróda volt Reichartinger Leonhardnak. Az ütközet után ezernyi foglyot leöltek, az ifjúnak Bajazét, fia kérésére, megkegyelmezett. Előbb mint török, utóbb mint mongol rabszolga 1394—1427-ig kísérte seregeiket Magyarországon, Erdélyen, Moldva-Oláhországon, Bulgárián és Ázsián keresztül-kasul. Hazatérése után emlékezetből megírt útleírása földrajzi tekintetben nem jelentékeny, azonban az akkori állapotok igaz rajzolása folytán értékes (K. Fr. Neumann: Reisen des Johannes Schiltberger. München 1859.) Elbeszélését a nikápolyi csatával kezdi, mely részt a történetírók bőségesen kihasználtak. A. 28., 29-ik fejezetben beszél azon országokról és városokról, melyeken átment, a 28-ik fejezetben leírja Magyarországot, hol a török sereg mellett tiz hónapig időzött. Azután felemlíti Oláhországot és két főbb városát: Agrich (Arzsis) és Türkisch (Bukarest), ezeket Erdély felül jövet érhette, mert mindkettő azon országút mellett van, mely Erdélyből a Dunához vezet. Azután felemlíti Brassát (Übereil.) Erdélyt német földnek nézi, melynek fővárosa Hermanstadt; a Barcaságban (Zwürtzenland) főhely Brassaw (Brassó.) A 29-ik fejezetben a Duna és tenger közti földet, itt három Bulgáriát említ (dru pul grey)az első, mely Magyarországon át a Vaskapuig (gsvnn tor) terjed, ennek főhelye Pudern (Vidin), a másik Bulgária Oláhország felé terjed, ennek főhelye Ternau (Tirnova), a harmadik a Duna torkolatánál van, ennek főhelye Kaliakre (Kallacercka.) Ami föld a Duna és tenger közt van, az mint a töröké, ezt is jellemző rövidséggel leírja. Schiltberger műve nem tulajdonképi útleírás, azért nehéz belőle útjának irányára nézve eligazodni. A török hatalom terjedésével Palaestinába többnyire tengeren jártak a Balkánfélsziget elkerülésével, ezeknek útleírásaiban reánk nézve főkép a dalmát tengerparti városok leírása érdekes, e jámbor útleirók élénken leírnak minden csodának vélt dolgot. Az efajta útleirók sorából felemlítendők: Gilbert de Lanoy (1413—1414., 1421 —1422.) híres diplomata útleírásaiban értékes adatok vannak főkép Konstantinápoly, Gallipoli és a görög udvari életre nézve, utazott Poroszországban, Lengyel- és Magyarországban. III. Miklós de Este-Ferrara, Modena, Reggio és Parma ura 1413-ban ment tengeren a Szentföldre és útleírásában némi adatok vannak Görögország és az Archipelagusra nézve. Margalits : Horvát tört. repert.