Fábián István: A magyar irodalom kis tükre - Kincsestár 31. (1941)
VII. Új ízlés
A LIRA URALMA 75 emlegetni, mert a különféle nehéz formáknak (szonett) és a verstechnikának kiváló mesterei. Passzív, a küzdelmektől visszavonuló magatartásuk azonban egészen más, mint a Tart pour l’art hideg gőgje; búsongó, néha panaszos hangjuk (Kosztolányi) a Parnasse-ban ismeretlen. A kicsinyes viszonyok között élő Juhász Gyula kultúraéhsége sokkal közelebb áll az öreg Bessenyeihez, mint bármely külföldi költőhöz. Az uralkodó líra behatol a regénybe is. A mese, a képzelőerő helyét az élmény és az író személyes álláspontja foglalja el. A sötétenlátó Tolnai Lajos az egész életet átszínezi társadalmi regényeiben. A klasszikus hagyományokhoz Gárdonyi Géza áll legközelebb.38 Regényeinek alapja a mese, amelyet logikusan megépített arányos szerkezetbe foglal. Ennek és mély lélekrajzának köszönhetjük kiváló történelmi regényeit (Láthatatlan ember, Isten rabjai). Stílusa szerencsésen olvasztja egybe Jókai közvetlenségét, a klasszicizmus higgadtságát és a népnyelv tömörségét. Társadalmi regényeiben (Az öreg tekintetes, Az a hatalmas harmadik), falusi képeiben (Az én falum) azonban már előbukkan a tépelődő, nyugtalan és néha félszeg modern ember. Hozzá hasonlóan helyezkedik el a francia realizmus irányát képviselő Justh Zsigmond és a nagyműveltségű Ambrus Zoltán mély lélektani tanulmányt jelentő regényeivel (Midas király, Berzsenyi báró és családja). Mikszáth Kálmán, a háború előtti évek legnépszerűbb regényírója, a romantikus elemektől jórészt megfosztott Jókai-hagyomány folytatója.39 Nemcsak elbent Gárdonyi Géza (1863—1922) tanító, majd újságíró. Az Egri csillagok 1901-ben, A láthatatlan ember 1902-ben, az Isten rabjai 1908-ban jelent meg. 39 Mikszáth Kálmán (1847—1910) nógrádmegyei aljegyző, aztán újságíró. 1881-ben tűnik fel a Tót atyafiak c. novelláskötetével.