Gyóni Mátyás: Magyarország és a magyarság a bizánci források tükrében - Magyar-görög tanulmányok 7. (1938)
Bevezetés
, épúgy, mint a török szultánok görög nyelvű okleveleit, mert ezek is a bizánci kultúrszféra termékei. A felhasznált forrásokról a forrásjegyzékben adunk számot úgy, hogy a forrásoknak a dolgozatban használt rövidítéseit röviden megmagyarázzuk a forrás szerzője nevének és életkorának, a forrás címének, a benne feldolgozott kor terjedelmének, a forrás szerzési idejének s az általunk használt kiadásnak feltüntetésével. A dolgozat módszerének alapelveit a következőkben foglalhatjuk össze. A dolgozat két részre oszlik. Az első részben adjuk a bizánciak tudósításait a magyar földről és a magyar népről. Mivel e rész célja az anyag összefoglaló feltárása, tehát elsősorban anyagközlés, az egyes tudósítások kritikájába nem bocsátkozunk, legfeljebb a források nyilvánvaló tévedéseit igazítjuk ki. Ugyanezen okból nem foglalkozunk az egyes tudósításokhoz kapcsolódó részletkérdésekkel (pl. a honfoglaláskori Magyarország határai, a trónöröklés kérdése az Árpádok korában stb.) sem, s mellőzzük az ezekre vonatkozó gazdag magyar szakirodalmat is. Az anyagot oly módon közöljük, hogy igyekszünk a forrásokat magyar nyelven megszólaltatni, idézni.1 . A források ama tudósításait, melyek a szakirodalom révén már közismertek, csak egészen röviden érintettük, viszont törekedtünk az eddig ismeretlen anyag részletesebb bemutatására. A dolgozat nép- és földrajzi jellegű célkitűzése indított arra, hogy kerüljük az idézet-anyag történeti eseményekkel való kapcsolatának kidomborítását. A történeti érdeklődésű olvasót e tekintetben útbaigazítják az idézetek, illetőleg adatok után zárójelben közölt előfordulási helyek, melyek a forrásjegyzék és Moravcsik Gyula idézett műve révén hozzásegítik az olvasót az egyes tudósítások pontos datálásához. — A dolgozatnak ez az első része két kisebb részből tevődik össze. Az elsőben összefoglaljuk a forrásoknak a magyar földről szóló tudósításait, mégpedig úgy, hogy a magyarság honfoglalás előtti lakóhelyeire vonatkozó tudósításokkal nem foglalkozunk, egyrészt mert közismertek, másrészt mert az egyes részleteket tekintve problematikusak. E részben összefoglaljuk a források adatait a honfoglalás tényéről, az új haza helyzetéről, határairól s területéről, majd részletesen ismertetjük mindazokat a tudósításokat, melyeket a bizánci források az Árpádkori és a vegyesházi királyok korabeli Magyarország földjéről megőriz . A forrásokról és szerzőikről kimerítő tájékoztatást talál az olvasó Moravcsik Gyula idézett művében. 2 Általában saját fordításaimat használom ; ahol az idézeteket másnak a fordításában közlöm, ott ezt külön jelzem. 3 E tudósításokat összefoglalóan tárgyalja H. Schönebaum, Die Kenntnis der byzantinischen Geschichtsschreiber von der ältesten Geschichte der Ungarn vor der Landnahme, Berlin—Leipzig, 1922.