Tihanyi Bánk: Az istenek megjelenése Euripides drámáiban - Magyar-görög tanulmányok 17. (1941)
Előszó
ELŐSZÓ. A görög vallás kutatói legújabban nagy nyomatékkal mutattak rá az istenek megjelenésének, az impáreia-nak eddig eléggé nem méltatott jelentőségére. W. F. Otto ki is mondja, hogy minden vallás középpontjában az emopáveia áll: «Im Mittelpunkt aller Religion steht die Erscheinung des Gottes. Daß er gekommen, daß er gegenwärtig ist, gibt allen ihren Urformen den Sinn und das Leben.» Ennek a felfogásnak nálunk Kerényi Károly adott hangot nemrég megjelent munkájában : «Die ungeheuere Bedeutung von solchen Epiphanien für die griechische Religion hat man bis jetzt von weitem nicht erfaßt.»2 Jelen részletmunkánkkal — bár az empáveia-t nem W. F. Otto és Kerényi értelmezésében tartjuk fontosnak — mi is e kérdés megvilágításához szeretnénk hozzájárulni. Vizsgálódásunk tárgyául Euripides tragédiáit választottuk. A tragédia ugyanis W. Nestle szerint «a görög vallásosság legszebb s talán legmaradandóbb gyümölcse», ezért vallástörténeti kutatásokra kiválóan alkalmas. Euripides személyének kiválasztásában egyrészt az vezetett, hogy Homeroson kívül nincs még egy olyan költő, aki az utókorra olyan mély hatást tett volna, mint Euripides, másrészt pedig a költő sajátos kettős arculata: minden dolognak sophista örökségből fakadó kétoldalú megvilágítása. Ez megadja azt a tárgyilagosságot, mely éppen az epiphanikus jelenségekkel kapcsolatban elengedhetetlenül szükséges. Ehhez járul 1 W. Otto : Dionysos. Mythos und Kultus. Frankfurt a. M., 1939. 29. 1. 2 K. Kerényi : Die antike Religion. Leipzig, 1940. 134. 1. 3 W. Nestle : Die griechische Religiosität in ihren Grundzügen und Hauptvertretern von Homer bis Proklos. I—III. [Sammlung Göschen.] Leipzig, 1930 1934. I. 117. 1. * W. Nestle: Euripides. Stuttgart. 1901. 2—3. 1.