Huszti Dénes: Olasz - magyar kereskedelmi kapcsolatok a középkorban - A Római Magyar Történeti Intézet kiadványai 3. (Budapest, 1941)

I. fejezet

Midőn a magyarság a IX. század végén megtelepedett a Kárpátok medencéjében, teljesen elszakadt azoktól a kapcso­latoktól, amelyek addig más népekhez fűzték. Az új hazában való megtelepedés új összeköttetéseket vont maga után. A du­nai medence elfoglalása több volt egy nomád nép egyszerű át­költözésénél. Az új hazába költözés meglazított sok köteléket, a­nélkül, hogy nyomban újakat alkotott volna. A magyarság tétovázva nézhetett körül ebben a neki annyira idegen világ­ban. A honfoglaláskor talán meg sem érezte a társtalanság át­kát, de hamarosan keserű tapasztalatokat kellett szereznie. A magyarság azonban új hazájában sem maradt elszige­telt. Államalkotó képessége hamarosan kitermelte azokat a kapcsolatokat, amelyek hozzátartoznak az államiságnak még oly kezdetleges fokához is. Aránylag hamar megindult az új összeköttetések szövődése s kialakulásuk döntően befolyásolta né­pünk sorsát és kultúránk fejlődését. Kelet helyett Nyugat felé fordult a magyarság, innét kapott nemcsak új vallást, hanem új kultúrát és életformát is. A pogány, nomád szellem hova­tovább csak szórványos és átütő erő híján való visszahatások­ban bukkant fel s alig másfél századdal a honfoglalás után új magyarság áll előttünk, amelynek nem sok köze van az Etel­közből vándorútra indult elődökhöz. Nem feladatunk, hogy e munka keretében bármilyen rö­viden is végigtekintsünk azokon a behatásokon, amelyek a nomád magyarság életformáját aránylag rövid idő alatt teljesen átalakították. Csak arra mutatunk rá, hogy né­­pünk már az új hazában töltött első időben szoros kapcsolatba került Itáliával. Az olasz-magyar összeköttetések első kor­szakának befolyása egészen a mai napig sem halványodott el.­­*

Next