Ballagi Aladár: Régi magyar nyelvünk és a Nyelvtörténeti szótár 1. kötet 1. fele (Budapest, 1903)
A források feldolgozása - M. Simonis de Keza Gesta Hunnorum et Hungarorum
is, amivel tán be is fejezhetném szemlémet. — Kézai első könyvének 2. fejezetében olvassuk: „banerium quoque regis Ethele, quod in proprio scuto gestare consueuerat, similitudinem auis habebat, que hungarice Turul dicitur, in capite cum corona.“ Keresem a turul-t, a T betűben, s nem találom. Ekkor azt hittem, hogy a szaknyelvész szerkesztők talán Szabó Károlynak immár megcáfolt véleményén vannak s a turult karvaly, karoly vagy karulynak tartják, bár 1892-ben ismerhetik vala Thury Józsefnek hat évvel előbb megjelent közleményét, melyben Ahmid Vefik pasa szótára alapján megállapítja, hogy „turul: nagyobbfajta sólyom va sas, kétfelé nyitott szárnyakkal; fejedelmi cimer, név szerint az oguzok khánjainak fejedelmi jelvénye volt“ (Turul, 1886. IV. 125).—Azonban minden keresgélésem kárba veszett, hiába néztem meg még a karulymadarat is, s így konstatálnom kell, hogy a turulmadár, hagyományaink szerint Atilla hun király, majd a vezérek korában a magyar nemzet címere, melyet legnagyobb költőink az ősi dicsőség jelképévé avattak — egyáltalában nincs benne ,a magyar nyelv bibliájában. Pedig a turulmadár másodszor is, még pedig jelentésváltozással, előfordul Kézainál: „ Ex istis ergo capitaneis Árpád filius Almi, filii Elad, filii Uger (t. i. Uger), de genere Turul, rebus dictor erat et potencior gente“ (II. 1). Aztán ismét a mű függelékében, midőn „De nobilibus advenis“ beszél, a következő passusra bukkanunk: „Dux Geidha de genere Turul“ (Endlichernél, p. 124). Okiratilag is igazolható, számos adattal, a Turul nemzetség ősi volta, s Turul mint személynév az 1200-as és 1300-as években sűrűn fordul elő. Helynév gyanánt, 1274-ben, mint „Castrum Turul“, s szintén a XIII. században mint „villa Turul“ szerepel. (Fejér: Cod. Dipl. V. 2. p. 217. Knauz: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis II. 19. 476. Wenzel: Árpádk. Uj Окт. X. 106) oly művekben, melyeket a Nyt. Sz. állítólag feldolgozott. Ezekhez azonban esetleg szó férhet, aminthogy semmiesetre sem ide, hanem a ,torony” rovatába sorolandó a zemplénmegyei „Turul“, mely a mai Toronyának felel meg pl. IV. Bélának „Fratribus ordinis S. Augustini de Turul“ 1257-ben kiállított adománylevelében (Szirmay: Notitia topographica Comitatvs Zempléniensis, 303. cf. 188).