XVI. századbeli magyar költők művei 6. kötet 1560-1566 - Régi magyar költők tára 7. (Budapest, 1912)
Jegyzetek
370 JEGYZETEK. Szendrei névtelen: Szilágyi Mihály és Hajmási László históriája. Ezt a verses elbeszélést az ú. n. széphistóriák közt emlegetik, noha úgy tartalma, mint előadásmódjára nézve elüt e műfaj többi termékeitől. Csak a kezdete emlékeztet a lantosok szokásos bevezetésére, t. i. ez is azzal indul meg, hogy felhívja a hallgatóság figyelmét tárgyára : a török császár szép leányának szép dolgára. De azután az elbeszélés új és eddig kevéssé járt ösvényen halad és élénk balladai menetével, melyet a párbeszédes forma s a cselekvénynek ezáltal továbbvitele idéz elő, egészen kiválik egykorú társai sorából s költői szempontból nevezetes alkotásnak mondható. Ha az ugyanezen tárgyú népballadával vagy románccal hasonlítjuk össze, igazat adhatunk Gregussnak és Gyulainak, hogy nincs meg benne sem a népies fölfogás elevensége és naivsága, sem a népnyelv költői románca (A balladáról. Bp. 1886. 135-186. 1.), de egy népballada, mely csak újabban került elő, tehát századokon át folyvást csiszolódott, aligha szolgálhat alapul egy széphistória költői értékének irodalomtörténeti meghatározására. A szerkezet kerekdedsége is figyelemreméltó, csakhogy ezt eredetijének tulajdoníthatjuk, valamint a versforma (17 szótagú, 5-)-5-1-7 tagozódásu sorai hármas szakokat alkotnak, melyek többnyire rímetlenek) és a ritmus idegenszerűségét is. Ki volt a fordító, milyen nyelvből fordított, nem tudjuk. Az utolsó versszak csak ennyit mond: «Ezerötszázban és hatvan (hetven) felett hogy írnának egyben, Egy ifjú szorzó veszteg ültében Szendörő várában, Egy poétának az a versében, szomorú kedvében», így a Vasady-kódex. Értelmesebbnek tetszik a Csomakódex szövege: «Egy poétának ő verseiből szomorú szivében». Szendörő alatt azt a Borsodmegyei Szendrő várát érthetjük, melyet 1566-ban Szendi Lázár foglalt el Bebek Györgytől Miksa részére s melyből ekkortájban Rákóczy Zsigmond nyugtalanította a törököt. (Istvánt: Hist. 1622. kiad. 162. 1. Szirmay: Not. hist. com. Zempl. 87., 97. 1.) Miksának Bebekhez Gyalui (Gelous) Torda Zsigmond, a híres latin költő, volt a követe, aki által felszólíttatta Szendrő várának visszaadására és akit Bebek egy ideig fogságban tartott. A Belgrád közelében fekvő Szendrő várra akkor gondolhatnánk, ha Toldyval valószínűnek tartanák, hogy ennek írásával egy török fogságba esett ifjú «enyhítette fogsága kínjait». (M. költ. kézik. I. 2. kiad. 45. 1.) A magyar poéta nevét