Henszlmann Imre: Pécsnek régiségei III. rész: Első és második függelék a pécsi székes-egyház magán-iratához és a pécsi ó-keresztény sír-kamra; A bécsi 1873. évi világ-tárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya (1873-1875/6)
A bécsi 1873. évi világ-tárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztály - IV. Ó- és újabb középkor
1910- ES ÚJABB KÖZÉPKOR. fibulák, morsus casulae, Pektoralkrampen stb., melyekkel a köpeny két szélső részét a mellen összetartották. Az itt másolt a m. n. múzeumnak egyik példánya, de néha ily óriási csatt a casula mindkét szárnyára nehezkedett. Példányunk a csúcsíves styl hanyatlásának idejéből való s azért Block azt, ízetlensége miatt, sajátságos magyarnak mondja. Köszönjük az elismerést, de egyszersmind el kell ismerni Bocknak is, hogy csattunk keletkezési korában a csúcsíves stylnek saját hazájában is már vége volt és ott sem készültek többé ízletes mívek estylben. Az esztergomi öt casulán kívül volt még a későbbi csúcsíves korból származó öt más casula, négy a bártfai parochia, egy Ipolyi beszterczei püspök által küldve. Casula, aranybrokát, vörös virággal. Tövén atyaisten, Mária a gyermekkel, Péter és még egy apostol, keresztágán az angyali üdvözlet. Rosz állapotú. Bártfa. (H. 1. I. szekr. 2., 3., 4. oszt. 28. sz.) Casula, aranybrokat ezüst ornamentatióval. Tövén menekülés Egyptomba, János evang. jelvénye, a körülmetélés, Márk oroszlána, a pásztorok tisztelgése, Lukács és Máté jelvénye ; kereszt-ágán az angyali üdvözlet. Rósz állapotú. Bártfa. (H. 1. I. szekr. 2., 3., 4. oszt. 29. sz ) Casula, arany-brokát, vörös bársony-virággal. Fenn Mária a gyermekkel és két imádó angyal, ez alatt két női szent. Rósz állapotú. Bártfa. (PL 1. I. szekr. 2., 3., 4. oszt. 30. sz.) Régi casulának hímzett keresztje. Fenn a feltámadás, ez alatt Mária a gyermekkel, a kereszt ága végein az evangélisták jelvényei felirattal. (H. 1. i. szekr. 2., 3., 4. oszt. 31. sz.) Zülel-bársony casula. Hímzett keresztjén fenn püspök, jobbra Borbála, balra Lucia. Tövén János ev., alatta még más apostol. A restaurált casula Ipolyi püspök tulajdona. Volt osztályunkban két óriási monstranczia is: az egyik Járfalváról, Mosonmegyéből (Jahrendorf), a második a pozsonyi székesegyházból. Mindkettőt Rómer tüzetesebben leírta, a pozsonyit a »Pozsony és környéke« czímű 1865-ben megjelent munkában (306. sk. 1.); a sárfalvit a »Győri történelmi és régészeti füzetekben« i.k. 97. sk. 1. Rómer mindkét monstranczia rajzát is adja azoknak leírásához , miért is e két monstrancziát itt csak röviden említem.