Hegedűs István: Általános földrajz - Tudományos zsebkönyvtár 58. (1900)
B. A fizikai földrajz elemei
8 mi azonban csak azt az egyet ismerjük, amelyhez Földünk és a Hold is tartozik, amelynek középpontját a Nap képezi. A bolygók és a holdak. A naprendszer azon tagjait, melyek közvetetlenül a Nap körül keringenek, bolygóknak (planéta) nevezzük. 8 nagyobb bolygót ismerünk, melyek közül a Naphoz közelebb állókat (Merkur, Venus, Föld, Mars) belsőknek, a távolabb állókat pedig külsőknek hívjuk (Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus). A Mars és a Jupiter közt vannak a kis bolygók (asteroidák). — A külső bolygók korábban váltak el a Naptól mint a belsők. — Azon égitestek pedig, amelyek először valamelyik bolygó körül s csak azzal együtt keringenek a Nap körül, holdak. Üstökösök. Meteorok. Hullócsillagok. Az üstökösök igen hosszúra nyúlt körülékalakú pályán szintén közvetetlenül valamely állócsillag vagy Nap körül keringenek, időnként jelennek meg és fényes üstökük által válnak feltűnővé. A meteorok vagy hullócsillagok a megmérhetetlen világűrben kóborló kisebb- nagyobb sötét égitestek, melyek fényessé csak akkor lesznek, ha a Föld légkörébe jutnak. B. A fizikai földrajz elemei. A szárazföld és a víz eloszlása. Földünk felülete szilárd és folyékony anyagból áll; amazt szárazföldnek, emezt víznek hívjuk. A víz a Föld felületének 73%-át, a szárazföld pedig csak 27%-át alkotja. A Föld felülete 510 millió km.3, melyből a szárazföldre 135 mill. km.3, a vízre 375 mill. km.2 esik. Az összefüggő nagy szárazföldeket kontinenseknek, a kisebbeket szigeteknek nevezzük. Öt kontinenst különböztetünk meg, ezek közül Európa (10 m. km.3), Ázsia (4472 m. km.3) és Afrika (30 m. km.3) az ó-világot, Amerika (41 '/a m. km.2) és Ausztrália (9 m. km.2) az új világot alkotják.