Hörk József: Magyar protestáns egyházjog - Tudományos zsebkönyvtár 119-120. (1903)
I. Bevezetés. (Fogalom.)
IMA-CIY LAKASE'I L'. I KÖNYVTÁRA ! U..... ......................... I. Bevezetés. Egyház és egyházjog. (Fogalom.) A Luther-féle reformátió a Tetzel által a pápai bűnbocsátó czédulák árulása körül űzött visszaélésekkel szemben hangoztatott ama, a szentíráson alapuló tétel alapján keletkezett, hogy a bűnöket ,§ egyedül Isten bocsáthatja meg; meg*bocsátja pedig azokat a Krisztus érdeméért, benne, ,[a Krisztusban vetett hitünkért és nem cselekedeti elégtételünkért, — a mire képtelenek vagyunk, — ingyen kegyelemből (,,gratis . . . propter Christum per fidem . . .“). — Ennek folytán a lutheri egyháznak is fő, Luther által holtáig folyton hangoztatott, mindenek felett állónak, — legbecsesebbnek tartott, — elvévé, tantételévé lett a hit által való megigazulás. — S mivel ennek bizonyítására folyton a szentirásra hivatkoztak, mint hit dolgában egyedüli és legfőbb tekintélyre s ezen kérdésben a reformátorok között eltérés nem volt: lassanként a köztudatba ment át s a protestantismusnak ismertetőjévé lett ezen két alapelv, t. i.: az anyagi (materialis) a hit által való megigazulás és az alaki (formális) a szentirás egyedüli tekintélye. A reformatióval szemben a róm. kath. egyház az egyház tekintélyének elvét állítván: szükségessé lett az egyház fogalmát is szabatosan körvonalazni, meghatározni. S ime most ezen pont körül folyt a tudományos küzdelem. — S az egyház fogalma oly fontosságot nyert, hogy nem ok nélkül hangoztatja az újabb protestáns theologiai tudomány az egyház fogalmát, az egyház elvét, harmadik alapelvüt. Az egyház fogalmának különböző meghatározásából folynak azután a róm. kathol. és protestáns egyházak között fölmerült és fenálló többi különbségek, eltérések. — 1*