Mészöly Gedeon: Amerikai magyar fiú Magyarországon. Olvasókönyv külföldi magyar tanulók részére (Budapest, 1932)
Elénekeljük a Himnuszt
48 Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Elénekeljük a Himnuszt. A szavalat végeztével a két koszorúvivő fiú letette a koszorút a szobor talpára. Az egyik — olyan komoly volt a tekintete! — szembe nézett a szoborral és mintha élővel szólna, így beszélt: ,,Ezek a virágok abból a földből termettek, amelyet a te véred öntözött. Mi annak a hazának vagyunk fiai, amelyet te védelmeztél. Petőfi Sándor lelke, tudd meg, hogy Magyarországon nyílnak még a virágok és vannak mindig olyan ifjak, akik készek szembe szállani az ellenséggel!“ Most elénekelték a Himnusz első versszakát: Isten áldd meg a magyart .Tó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel! Balsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt: Megbűnhödte már e nép A múltat s jövendőt!