Soltész János: A füvészet alapvonalai, tekintettel a müveltebb néposztály szükségeire (1873)

ELŐSZÓ. Napi szükséggé vált a tudományok nép­szerűsítése, hogy azok az avatottak zárt szobái­ból a nép rétegeibe is átszivárogván, kellő gyü­mölcsöket teremhessenek. Ezen tudományok közt kétségkívül a természetiek állnak főhe­lyen, mint a­melyek szoros viszonynyal fűződvek az élethez általában, az ipar-, kereskedelem-, művészet-, gazdálkodás- és gyógyászathoz kü­lönösen. Nem ide mutat-e a körülmény, misze­rint azoknak elővitelén, gyarapításán, éjjel és nappal, különböző egyletek és társulatok mun­kálkodnak ? Nem ezen viszonynak köszönhetni-e a lendületet,melyet azok az újabb időkben vőnek, midőn egész államok elismerék a természeti tudo­mányok fontosságát, s angol és más tudósok messze vidékeken ütötték fel sátrukat, hogy kü­lönböző helyeket átkutassanak, és azok kincseit saját hazájuk érdekében kizsákmányolják? E mellett melyik ágában találunk a tudományok­nak annyi, szívet és szellemet képző eszméket, melyik gazdagít annyi fogalommal, melyik nyújt annyi módot az észlelés, felfogás és következte­tés gyakorlására, mint a természeti tu­dományok és jelesül a természetrajz? A természetraj­z három ága közül kiválólag a növény ország érdekli az embert, és ezen

Next