Koszorú, 1864. július-december (2. évfolyam, 1-26. szám)
1864-10-23 / 17. szám
Megjelenik hetenkint HETILAP Előfizetés, egész évre vasárnap. Szerkesztő szállása, nová a dolgozatok, előfize-A SZÉPIRODALOM S ÁTALÁNOS MIVELTSÉG 12 írt, félévre 6 frt. Előfizetést elfogad s a lap szétküldését is kezeli Emiéhtési pénzek, reclamatiók is küldhetők : Üllői út 7 sz. KÖRÉBŐL. Gusztáv kiadó - hivatala : Barátok tere 7. sz. MÁSODIK ÉVFOLYAM. OCTOBER 23. 1804. MÁSODIK FÉLÉV. 17. SZÁM. KÖSZÖRŰ. KLEOPATRA. Egyiptom e szép és szerencsétlen királynéja egy a történelem legérdekesb nőalakjai közül. S noha kétségtelen, hogy inkább a sorsával daczoló , nagyravágyás mint bűnös szenvedély által oly tettekre hagyta magát ragadtatni, melyek egy nőben soha nem menthetők, de másfelől az is elgondolható, hogy a római írók, nagyon természetes okokból, sokkal aljasabb jellemet tulajdonítnak neki, mint érdemelne valósággal. Most egy jeles német historicus, Stahl, ugyanaz, ki Tiberiust Tacitus ellenében védelmezte, „Kleopatra“ czímű könyvében (Berlin, Guttentag), e szerencsétlen királynét is meg akarja tisztítni a rómaiak, különösen a kritikátlan és elhamarkodó itéletű Floras által reákent mocskoktól, szóval, mint maga kifejezi: „azon foltoktól, melyekkel párt érdek s régi és újabb irók gondolatlansága e történeti jellemet eltútították.“ Úgy hittük, zrók-olvasóinkra nézve sem lesz érdektelen, ha Stahl könyvének kivonatját, vagyis a sors üldözte királyné rövid életrajzát, egy irodalmi német lap ismertetése nyomán, magyarul közzéteszszük. A lagidák birodalma (Egyiptom) legtovább tartott a Nagy Sándor utódai által alapított minden országok közt. Földirati fekvése s partjai természete által jóformán védve kültámadás ellen, birtokában az Európát Indiával összekapcsoló világkereskedésnek, az akkori világ első kereskedő államává emelkedhetett volna. A rómaiak soha le nem vették szemöket ez országról, tartván tőle, hogy Egyiptomból még egy második Carthago lehet. S valóban sok minden egyesült a Nílus partjain, ami Egyiptomot képessé tehette, hogy Rómával a világ uralmáért vetélkedjék — csupán egy hiányzott: egy Hannibal a lagidák trónján. A három első uralkodó után a Ptolemaeusok nemzetsége nagyon elsatnyult, s függő helyzetbe hagyta magát ejteni Róma irányában. Csak egy tagja e nemzetségnek, a legutolsó mindnyája közt, és a mi több, szé, igyekvék szabadulni e függő helyzetből s megforditni a viszonyt oly módon, hogy Kelet tegye magát a Nyugat urává s Róma helyett Alexandria legyen a világ fővárosa. Ez a nő, Kleopatra, ama nyomorult Ptolemaeus leánya volt, ki a történelemben sípos (auletes) melléknevén ismeretes. Ifjú évei hogyan teltek, valamíg atyja halála után, mint legidősb fivérének Ptolemaeusnak neje, trónra lépett, arról a források alig mondanak többet a semminél. Csupán annyit említenek, hogy midőn Antonius, a későbbi triumvir, Alexandriában a tizennégy éves Kleopátrát meglátta, meglepetve csodálta szépségét és szelleme kora érettségét. E testi és szellemi kora érettség természetes vola egy oly lénynél, kiben a görög vér keleti természettel és egy oly világvárosi neveléssel párosult, mint Alexandria. Ő tizenhét, öcscse és férje pedig kilencz éves volt, midőn együtt a trónra léptek. Az éretlen gyermek azonban tetszősebb volt az udvar előtt, mint