Kritika 4. (1966)
1966 / 7. szám - DOKUMENTUM
6. A tanúvallomás egyezősége a Pásztor-féle 1885-ös félegyházi tanúkihallgatással (és a későbbi 1902-es, Pásztor Ferenc halála utánivaló) nagy jelentőségű s egyben alátámasztja a korábbi 18649 és célzott 1872-es 10 idők okmányos tanúvallomásait is. (Ez utóbbiakat nem is publikálta Pásztor Ferenc.) Ugyanis Szlávik Mihály a bíró által feltett 4. kérdőpontra vallomása végén azt válaszolja többek között : „ . . . egyébiránt az ottlétemről semminemű bizonyítványom nincsen s nem is volt, én ott csak tanuló voltam, ha azonban Félegyházán még Fazekas Gergely és Ágoston testvérek élnének, talán emlékeznének ottlétemről.” Nos ezt a Fazekas Gergelyt Pásztor Ferenc 1885. aug 14-én Kállai Istvánnal együtt a Kiskunfélegyházi rendőrkapitányságon kihallgattatta.11 Vallomásuk egyezik az eddig már ismert 1864-es évből való kiskunfélegyházi születési körülményeket tárgyaló vallomással.12 Mindkettő „Ágó” pacalost említi. Ennek az Ágó pacalosnak már csak a fiát tudták Pásztor Ferenc halála után 1902-ben kihallgatni, aki szintén egyezően mondotta el az apjától hallott eseményeket.13 Az okmányból következtetés állítás Ha elfogadjuk az okmány hitelességét, szavahihetőségét - márpedig az előbbiekben kifejtett megokolás alapján ez logikus következmény - úgy Petőfi Sándor születéshelye Kiskunfélegyházára tehető. Hiszen a legilletékesebb, olyan ember mondja, aki ott dolgozott Petőfi apjánál, nem rokon, nem hosszú ideig volt náluk s így nincs semmi különös érdeke a vallomással. Ő maga dajkálta a kis Petőfit, tehát közvetlen élményként — nem hagyomány, szóbeszéd gyanánt — mondja el, egy 13 éves fiú korabeli meglátásával válaszát. Határozottan, egyértelműen, hiszen a szülőktől, Petőfi szüleitől, a legilletékesebbektől tudta, hogy a kis Petőfi Félegyházán született. Márpedig nekik csak tudniuk kellett. A cselédség is tudhatta, hogy csak keresztelni vitték Kiskőrösre, mivel a rokonság, az üzleti kapcsolat és az egyházi ismeretség odafűzte őket, jobban, mint más környékre. A Petőfi-vita anyagában ennél hitelesebb utalás jelen időben nincs. Az okmány másik nagyjelentőségű - már nem ennyire határozott - állításaként Petőfi Sándor születés időpontját nem 1823. jan. 1-re teszi, hanem 4 hónappal előbbre, 1822. augusztus hónapra. A bizonyosságot azért is nem lehet egyszerűen kimondani, mert a tanúvallomásban Szlávik 1 és 8 évről beszél, ez viszont egy kisgyermek idejének nem elég pontos meghatározása, 15-11 hónapos gyermek között nagy különbség általában nincs. Mindenesetre gondolkodóba kell esni rajta, mert a valószínűség — a tanúvalló jellemét és az egyéb egyezőséget, valamint a jelenlegi születési időponttal kapcsolatos nehézségeket, ellentmondásokat figyelembevéve - igen nagy. Az előbbi születési időponttal jól magyarázható a hideg téli utazás a keresztelésre Kiskőrösre. Egyébként az 1823. jan. 1-nél korábbi születés esetleges lehetőségére már Mezősi Károly is célzott.11 Összefoglalva : A szentesi okmányleletnek - a fentiekből következtetve - máris komoly jelentőséget kell tulajdonítani a Petőfi születési hely vitában. Ennek az okmánynak figyelembevételével feltétlen fontos a születéshely kérdésének átértékelése. Az okmány alkalmasnak látszik arra, hogy illetékes irodalomörténeti vezetők figyelmét egy újabb vita megrendezésére sarkallja, s az újabb eredmények figyelembevételével döntsenek nagy költőnk legvalószínűbb születéshelyéről. Ugyanitt meg lehetne tárgyalni a homályos pontokat, a további kutatási irányt, s el lehetne végezni az esetleges addigi kutatási módszerek bírálatát. Időszerű lenne a megrendezésre kerülő születéshelyi vita keretében megbeszélni Pásztor Ferenc jelentőségét és emberségét is, akinek „Élete tele volt a közügyekért folytatott nemes küzdelmekkel”. Annál is inkább fontos ez, mert a krónikás szavai „Majd ha a jelen régmúlt lesz, és a város történetírója a sárga fóliánsok közt kutat, Pásztorral és megismeri szíve jóságát” - 100 év múltán beteljesedtek. JEGYZETEK 1 M. A.: Vita Petőfi Sándor születési helyéről.ItK. 1961. 3. sz. 375-376. 1. - 2 Uo.-306.és Dienes András: Petőfi elvitathatatlan szülőhelye. Kiskőrös, ItK. 1960. 2. sz. 206-222. 1. Dienes András, az 1960-as vitavezető rendkívül szellemesen és csillogó stílusban válaszolt Mezősinek, a félegyházi méltó „ügyvédnek”. Lényegében az 1960- as vita Félegyháza kontra Kiskőrös és Mezősi kontra Dienes vita is volt. A Fővárosi Lapok 1872. szept. 7-i számában többek között Pásztor Ferenccel kapcsolatban azt írja: ,,... a félegyházi vita továbbfolytatása alig lenne egyéb, mint afféle „csak azért is diri-diri dongó”. Ugyancsak a Fővárosi Lapok 1872. szept. 8-i számában nyilatkozott Hauzer Lipót is, aki a vita folytatását „csak olyan viszketegnek” tulajdonította. A későbbiekben pedig Hatvany Lajos, a kiváló irodalomtörténész így élt Petőfi c. műve I. kötetében is a legképtelenebb vádakkal és kifejezésekkel illeti, mint: „rosszhiszemű, alakoskodó, Félegyháza szélmalomharca, vitára mindig kész fiskális, rabulistának is kontár, bajszövő, hamisító, félegyházi intrikus” stb. — Mezősi cáfolja és igyekszik a tévedések helyreigazítását megtenni, s Pásztorral kapcsolatban életrajzi adatot közöl (Mezősi Károly : Petőfi szülőhelyének kérdése Hatvany Lajos: így élt Petőfi c. könyvében ItK. 1958. 1. sz. 36-58. 1. - 6 Mezősi Károly: Petőfi vitatott szülőhelye. ItK. 1959. 3—4. sz. 488—511. 1. — 6 Szlávik Mihály keresztelési okmányát megtaláltuk a Csongrádi (Szentes mellett 12 km-re) Római Katholikus Egyház keresztelési anyakönyvében. Eszerint Szlávik Pál Farkas - Német Erzsébet 26