Kritika 4. (1966)
1966 / 7. szám - ÁLLÁSFOGLALÁS
Szlávik határozottan és ismételten állítja, hogy 1823. november elején lépett mint mészárostanuló Petrovits István szolgálatába, sőt egy későbbi kérdésre válaszolva ki is igazítja a kérdésbe belefoglalt 1823. márciusi adatot, s ezzel újból megerősíti szolgálatának 1823. novemberi kezdetét. Hogy pedig Kiskunfélegyházán állott Petrovits alkalmazásában, az az egész vallomásnak mintegy alaptétele, s közvetlenül vagy értelemszerűen mind az 1. és 2., mind a 4. kérdésre adott válaszból világosan kiolvasható. Petőfi félegyházi születését is (melyről a szülőktől hallott) éppen azzal az okoskodással támasztja alá, hogy amikor oda, tl. Félegyházára került, Petrovits Sándor ötnegyed éves volt, a szülők pedig tudomása szerint már két esztendeje ott laktak, tehát a fiú nem is születhetett máshol. Ezzel szemben viszont igazolt tény, melyet az említett vita során sem vont senki kétségbe, hogy Petrovitsék 1821. november elejétől 1824 őszéig Kiskőrösön laktak s hogy az apának ez idő alatt önálló mészárszékbérlete volt ott ; a várossal kötött szerződés szerint 1821 őszén (feltehetően még nov 1. előtt) hat szekérrel költöztették őket a kiskőrösi „vágószéknél levő egy szoba, kamara és konyhából álló” lakásukba, 1824 októberében pedig, miután Petrovits a következő 3 éves időszakra a kiskunfélegyházi mészárszékeket bérelte ki, Félegyháza rendelt átköltöztetésükre hét fuvarost. E költözésük előtti esetleges félegyházi tartózkodásuk - akár Petőfi születése, akár Szlávik fent említett munkába állása, illetőleg szolgálata idején - egykorú okmányadatokkal nem igazolható feltevés. Arra is csak késői (1889) vallomásban találunk utalást, hogy Petrovits István - kiskőrösi főbérlete és lakása idején - bérlőtársként a félegyházi székbérletbe is betársult volna ; hiteles, egyidejű dokumentuma ennek sem maradt fenn. S ha maradt volna is, ez csak annyit valószínűsíthetne, hogy a Kiskőrösön lakó Petrovits István időnként Félegyházán is megfordult, Szlávik azonban kifejezetten ott lakásukról beszél, de vallomásának egésze ellene mond annak, hogy ő esetleg Petrovitsnak mint másutt lakó bérlőtársnak a szolgálatába lépett volna: mindkét szülőt, a cselédeket emlegeti, a kisfiút gyakran hordozta ölben stb. Egy ilyen lényeges körülményre különben is emlékeznie kellett volna. Mindezekből az következik, hogy Szlávik 1823 novemberében Félegyházán nem szegődhetett el Petrovitshoz. Másik meghökkentő állítása, hogy Petőfi az ő munkába állásának időpontjában, 1823 novemberében egy és egynegyed éves volt. Ezt a továbbiakban megismétli s ebből következtet vissza arra, hogy Petőfi 1822. augusztus havában születhetett. Majd - az előbbiekkel pontosan megegyezően - említi, hogy távozásakor a gyermek még csak kétéves volt. (Vallomásának 4. pontja szerint 1824 júliusáig inaskodott Petrovitséknál, tehát az ötnegyed évhez hozzáadva 3/4 évi szolgálatát, megkapjuk a 2 esztendőt.) A vallomásnak ez az adata is nyilvánvaló képtelenséget tételez fel, hiszen az 1823. január 1-én megkeresztelt Petőfi nem születhetett hónapokkal előbb. Szlávik szolgálatba lépése állítólagos időpontjában 10 hónapos volt, ha keresztelése és születése közt nem tételezünk fel hosszabb időt; de még ha Petőfi saját kezű önéletrajzi adatával (mi oka lehetett volna arra, hogy a Beck Károlynak szánt német nyelvű feljegyzésben valóságos születési dátumát megváltoztassa?). Kossuthnak írt ismert levelével és az egy-két napon belüli keresztelés általánosan elterjedt szokásával szemben 1823. január 1-én néhány nappal vagy akár egy-két héttel korábbi születést tennénk is fel, ezzel a hagyományos adat szerinti 10, ill. a vallomás szerinti 15 hónap (5/4 év) közti tekintélyes eltérést még mindig nem csökkentettük számottevő mértékben. A tények és a vallomás között tehát ezen a ponton is kibékíthetetlen ellentmondás van. Nehéz a valóság valamiféle magját kihámozni Szlávik emlékezésének téves adatai közül. Az a legkevésbé valószínű, hogy Félegyházát összetévesztette volna Kiskőrössel (vallomásának abból a részletéből, hogy Petrovitsék két éve ott laktak, ahol ő 1823. november elején elszegődött hozzájuk, értelemszerűen ez következnék), mert ez egész emlékezését a feje tetejére állítaná. Kézenfekvőbb az a magyarázat, hogy Szlávikot emlékezete az időpontra nézve hagyta cserben, tehát hogy vallomásának leghatározottabban hangoztatott, kétszer is megismételt adata: 1823. november eleji dátuma a hibás: csak 1 vagy több évvel később léphetett Félegyházán Petrovits szolgálatába. De vegyük pl. a lehetséges legkorábbi dátumot: 1824. november elejét; ez esetben a gyermek korát illetően elkövetett hiba az ellenkezőjébe csap át: míg az imént öt hónappal idősebb volt a valóságosnál, így hét hónappal fiatalabb. Petőfi ekkor már 22 hónapos volt. Óhatatlanul felmerül a gyanú: az a kisfiú, akit az egykori hentesinas a térdén ringatott, vajon valóban Petrovits István fia volt-e, „ki később mint Petőfi Sándor jön ismeretessé”? Hároméves kiigazítással (1826. nov. 1.) az ifjabb Petrovits Istvánra, 28