Kritika 9. (1980)
1980 / 1. szám - Gábor Eszter: Munkáslakás-lakótelep Budapesten 1945 után
A Fiastyúk (Thälmann) és a Mosoly utca között 1943-ban kezdett és a háború miatt félbemaradt városi építkezéseket 1945-től folytatták. Weichieger Károly eredeti tervei szerint felépült 692 egyszobalakókonyhás lakás. 1948-ban további 228 lakás azonos külső mögött, módosított alaprajzi elrendezéssel épült — ezekben már fürdőfülke is van. A Béke út és övezet utca kereszteződésében — az előbbi építkezés folytatásaként — a még háború előtt elkészített alapokon, teljesen módosított tervek alapján további 189 kétszoba-konyhás, fürdőszobás, loggiás lakás épült 1949-től Kósa Zoltán és Deák Ernő tervei szerint. A felszabadulás után újonnan kezdeményezett első lakótelep a Lehel téren. 1948-ban Schall József és Piszer István tervei szerint három ötemeletes lakóház épült, kétszoba-összkomfortos, erkélyes lakásokkal. A Óbudán a Zápor utcában 1949—50-ben háromhatemeletes pontház épült Vidos Zoltán tervei szerint, egy-egy házban huszonhat másfél szoba- és két egy szoba-komfortos erkélyes lakással. (Az utca túloldalán Hámor István tervei szerint ugyanakkor két háromemeletes ház épült, egyenként huszonnégy kétszoba-komfortos lakással.) Az 1950-ben záruló első időszak utolsó telepszerű építkezése a Béke úti telep három magas lakótömbje. A házakban egy- és kétszoba-komfortos, loggiás, központi fűtéses lakások épültek Schömer Ervin és Csorba Dezső tervei szerint. Homlokzat: Vidos Zoltán és Tarján László. A klasszicizáló építőművészeti irány jellemző alkotása a Villányi út 55—65. szám alatt nyolc házból álló kis lakótelep (terv: Malomsoky József és Solta Elemér 1954). Az 1953 IIL számú típusterv adaptálásával épült házakban a lakások rossz beosztásúak, az ablakok kicsik, kevés az erkély, viszont díszes a kapu és az erkélyen nagy a kőbáb. A tervezőknek nagyobb gondot kellett fordítaniuk a szimmetriára, az ablakok egyenletes elosztására és főútvonalra néző házak homlokzati kiképzésére, mint a lakások funkciójára. 7 Örs vezér téri lakóháztömb. Terv: Schmidt Lajos, 1954—55. A városképi hangsúly szerepét betöltő saroktömbben (érdemes összehasonlítani az 1. képpel) a lakások belső elrendezése áldozatul esett a tömeg- és homlokzatképzés merev rendszerének. (A konyha csak a szobákon át közelíthető meg.) O Róna (Lumumba) utcai lakótelep. Terv: Schö°mer Ervin 1955—57. A Thököly úttól északra levő háztömbben MCs” (csökkentett igényű) lakásokat építettek. A 96 egyszobás és 32 kétszobás lakás közül egyben sem épült fürdőszoba. A telep többi lakóházában, amelyek kevéssel később a Thököly út túloldalán épültek, a tervező tervmódosítással már fürdőszobás lakásokat létesíthetett.A József Attila lakótelep az első a budapestiek közül, amelyet 10 000-nél nagyobb lélekszámra terveztek. Az ötvenes évek közepétől több szakaszban épül napjainkig. A Zöldi Emil tervezte ötemeletes lakóháztömbök (1957) még az évtized első felének építészeti irányelvei szerint épültek, nagyobb figyelmet fordítva a külső monumentalitásra, mint a lakások használhatóságára. IQ A József Attila lakótelep második építési időszakának jellegzetes háztípusai. A külső egyszerűsödött, a lakások jobbak és világosabbak. * *1 Kelenföldi lakótelep. 1 2 Óbudai lakótelep. 1 3 újpalotai lakótelep.