Kritika 32. (2003)
2003 / 5. szám - P. Müller Péter: Színház és (intézményes) emlékezet
2003■ május is a hallgató helyezte el a lejátszón a lemezt vagy a szalagot. A rádióközvetítés megjelenésével azonban ez a fajta befogadói kontroll nem volt jelen, és a színházi előadás hallgatása során eldönthetetlen maradt, hogy egy éppen most zajló előadásról, vagy pedig egy hangfelvételen rögzített produkcióról van-e szó (vö. Ausländer, 2002, 16-17). A képi rögzítés a különféle kameraállásokkal, a többkamerás felvételek esetében a vágásokkal, nézőpontok váltogatásával ugyancsak problematikussá teszi a színházi előadás műfaji vonásainak, illetve a róla készült (képi) dokumentálásnak, megörökítésnek a kapcsolatát. A közeg, a médium megváltozásával, a kontextus módosulásával újfent felvetődik az a kérdés, hogy az analóg módon vagy digitálisan rögzített, megörökített dolog (folyamat, információ) mennyiben tekinthető a színházi előadás valamiféle reprodukciójának, illetve a sokszorosított változat milyen kapcsolatban áll az eredetivel. Bármilyen precíz és fejlett is a technika, a rögzítés lényege szerint közvetítés: a maga közvetlenségében megmutatkozó és megtapasztalható színházi előadás helyére egy közvetett, másodkézből való produktum kerül, mely bármilyen szoros kapcsolatban is áll „az eredetivel”, mégsem az. A technika szerepe az emlékezésben nem írja fölül vagy nem váltja ki a közvetlen személyes vagy kollektív emlékezetet. Nem teheti, mert nem fér hozzá a bensőhöz, a szubjektumhoz, nem fér hozzá az élményhez. „Mindannyian tudjuk, hogy létezik külső és belső tapasztalat, olyan tapasztalat, amely átadható a nyelv közvetítésével, s olyan, amely kisiklik a beszéd elől. Vagy másképp - fogalmazva - létezik olyan tapasztalat, amely átadható, s létezik egy másféle, amely a test tudása vagy emlékezete” (Kott, 1997, 498.). A testemlékezet Jan Kott által említett példái - az orgazmus és a halál - mellett ilyen tapasztalat a művészi élmény, az a fiziológiai, zsigerekig ható, nem artikulálható tudás, mely meghaladhatatlan, felülírhatatlan alapja a színházi emlékezetnek. A színházművészetre különösképpen érvényesek Paul de Mannek a művészet emlékezeti jellegéről írott sorai. A színház kapcsán nemcsak az eredet vész a soha meg nem található múlt ködébe, nemcsak a nyomok eltűnése okozza az amnéziát, hanem a művészeti ágnak az a sajátossága is, hogy más művészeti ágakkal szemben maga a műalkotás nem reprodukálható, nem sokszorosítható, nem ismételhető, nem tudja túlélni saját létrejöttének jelenét. „A művészet radikális értelemben »a múlté», amennyiben a memorizáláshoz hasonlóan, örökre maga mögött hagyja a tapasztalat interiorizációját” (Paul de Mant idézi Derrida, 1998, 84.). Ha a színház forrása az emlékezet, ha az előadás lényege szerint (kép)írás, akkor a színházi műalkotás úgy foglya a jelennek, hogy mindörökre magára ölti a múltat. Azt a múltat, amelyet sohasem lehet megtalálni, de amelyet folytonosan lehet, és szakadatlanul muszáj keresni. P. MÜLLER PÉTER HIVATKOZÁSOK Ausländer, Philip, 2002: „Live from Cyberspace." In.: Performing Arts Journal 70, 16-21. Carr, David, 1999: „A történelem realitása." In.: Narratívák 3. (Szerk. Thomka Beáta) Bp., Kijárat Kiadó, 69-84. (Ford. V. Horváth Károly.) Derrida, Jacques, 1998: Mémoires. Paul de Man számára. Bp., Jószöveg Könyvek. (Ford. Simon Vanda.) Esslin, Martin, 1976: Artaud, London, Fontana. Fischer-Lichte, Erika, 2001: A dráma története. Pécs, Jelenkor Kiadó. (Ford. Kiss Gabriella.) Földényi F. László, 1984: „Antonin Artaud halálos színháza." In.: uő: A túlsó parton. Pécs, Jelenkor, 1990, 227-254. Gyáni Gábor, 2002: „Kánon és emlékezet." In.: Élet és Irodalom XLVI. 1. Innes, Christopher, 1993: Avant Garde Theatre 1892-1992. London and New York, Routledge. Kott, Jan, 1997: „Testemlékezet." In u.: A lehetetlen színház vége. Bp., OSZMI, 498-502. (Ford. Éles Márta.) Németh Antal, 1988: Új színházat! Bp., Múzsák. Ricoeur, Paul, 1999: „Emlékezet — felejtés — történelem." In.: Narrativák 3. (Szerk. Thomka Beáta) Bp., Kijárat Kiadó, 51-67. (Ford. Rózsahegyi Edit.) Simhandl, Peter, 1998: Színháztörténet. Bp., Helikon. (Ford. Szántó Judit.) Varga Pál, S., 2002: „A nemzet mint szimbolikus értelemvilág. Bevezetés a nemzeti irodalom XIX. századi fogalmainak tanulmányozásához." In.: Alföld, 2002/5, 37-62. White, Hayden, 1997: A történelem terhe. Bp., Századvég. (Ford. Berényi Gábor et al.) Yeats, W. B., 1955: Autobiographies. London, Macmillan. III 11 literig az irodalmi portál . Nagyvizit Esterházy Péternél, Krasznahorkai Lászlónál, Térey Jánosnál, Darvasi Lászlónál - interjú, eredeti közlések, műhelytitkok, helyszíni felvételek Első nyilvánosság „Az árutó"Tar Sándor önéletrajzi elemeken nyugvó filmforgatókönyve, 22 folytatásban - csak a literón Parti Nagy Lajos, Pályi András, Grezsa Krisztián, Podmaniczky Szilárd, Babics Imre, Zudor János eddig nem publikált írásai A hónap könyve Balta Zsófia: A harmadik történet - Csuhas István; Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka - Angyalosi Gergely, Krasznahorkai László: Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó Keresztury Tibor Célkereszt Nádas Péter, Jenei László, Németh Gábor, Szálinger Balázs könyveiről Primőr Az Új Palatínus Könyvesház tavaszi ajánlata: Aczél Géza, Szilágyi Ákos, Térey János könyvei Szilasi László szubjektív folyóiratszemléje; Lovasi András, Till Attila, Kepes András kedvenc könyveiről mesél Galéria A kortárs magyar irodalom fotótára: sosem látott felvételek Határsértés Háy János, Tandori Dezső rajzai ÉS MÉG: A litera hangja, kulturális hírek, naprakész programajánlatok, helyszíni riportok, kiadói előzetesek, letölthető műsorok és regényrészletek, könyvkereső, könyvrendelés, pályázati figyelő, sikerlisták, pénzdíjas pályázatok, pályakezdő és amatőr szerzők szabad fóruma litera - az irodalmi portál T V, IROK BOLTJA 1061 Budapest, Andrássy út 45. tel.:322-1645 * fax:461-0702 e-mail: irokboltja@matavnet.hu http://wwwirokboltja.hu 1. KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: Északról Hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó Megvető, 1790 Ft 2. WLADYSLAW SZPILMAN: A zongorista Európa Kiadó, 1800 Ft 3. SZIRÁK PÉTER: Kertész Imre Kalligram Kiadó, 1500 Ft 4. UMBERTO ECO: Baudolino Európa Kiadó, 2600 Ft 5. TÖRVÉNYTELEN AVANTGÁRD Galántai György balatonboglári kápolnaműterme 1970-1973 Artpaol—Balassi, 4500 Ft 6. ALAIN DE BENDIST: Zarathustra nyomában Példabeszéd a jó európaiakhoz Europa Authentica, 1970 Ft 7. JAN ASSMAN: Mózes, az egyiptomi Osiris Kiadó, 2480 Ft 8. GEORG KÜHLEWIND: Figyelem és odaadás - Az én tudománya Kláris Kiadó, 1680 Ft 9. DAVID I. KERTZER: A pápák a zsidók ellen Ulpius Ház, 2980 Ft 10. PATRICE PAVIS: Előadáselemzés Balassi Kiadó, 2000 Ft