Literatura 3. (1928)
1928 / 8. szám - Folklore - Teozófia
bókazsebe amelyet Beleznay gróf finanszíroz. Irodalmi társaság megalakítását is tervezi, de mielőtt a megvalósulására kerülne a sor, huszonhatéves korában meghal. Most nyugalmasabb képet vetít elénk a film. Erős ellentétben áll ezekkel a hányatott, bohém életekkel Kazinczy Ferenc kiegyensúlyozott élete. Az előkelő, gazdag felvidéki családból származó fiú, előbb — a tradíciókhoz híven — a királyi táblához kerül. Később Abaújban tiszteletbeli jegyzőnek választják. Hívják főjegyzőnek is, de nem megy, mert ellenére van a megyei élet, ragaszkodik függetlenségéhez. Kinevezik iskolafelügyelőnek, 600, majd 1200 forint fizetéssel. Roppant ambícióval dolgozik és nagy érdemei vannak ezen a téren: megreformálja a tanítás módszerét és kétszáz új iskolát állít fel. Közben folytatja irodalmi munkásságát és egész vagyonát irodalmi célokra fordítja, olyanynyira, hogy súlyos adósságokba veri magát, amelyeket aztán felesége vagyonából törleszt. Az eddigiekből világosan kitűnik, hogy az írók, mindezideig, anyagi javakat nem kaptak irodalmi működésükért, ellenben, aki tehette, rááldozta vagyonát az irodalomra. Az irodalomból megélni nem lehetett, csak az irodalomnak élhetett a magyar író. Rónay Márki 277 FOLKLORE Róheim Géza dr.: Magyar néphit és népszokások. (Élet és tudományi sorozat, 18. Budapest, Athenaeum, 342 oldal. Ára 7.40 P.) Siegmund Freud bécsi orvos helyét sem az orvosi, sem a szellemtudományok terén végérvényesen még nem könyvelték el. A nevéhez fűződő új tudomány, a »freudizmus«, amely persze nem tisztán az ő kutatási eredménye, sőt mint lélekelemzés már a katolicizmus gyónási formuláréjában is bennefoglaltatik, még tudományos viták tüzében áll s főként gyógyhatása tekintetében bizonyos kétségek merülnek fel vele szemben. Bizonyos azonban, hogy a lelki élet számtalan eddig teljesen hozzáférhetetlen területén gyújtott ez a tan uj világosságokat, megmagyarázhatatlan lelki jelenségek számára kedvező munkahipotéziseket ad s amenynyiben nem téved el túlságosan a szexuális élet centrális voltának a hangsúlyozásába, igen sok hasznosítható elemet nyújt a határtudományok számára is, így pl. a tömeglélektannak eddig megoldhatatlannak hitt számos rejtélyébe igazán hatalmas erővel világít bele s amit ezen a téren egy magyar kutató, Róheim Géza már eddig is produkált, az valósággal, a reveláció erejével hat. Primitív népmondák, ősi hitregék és népszokások labirintusában biztos kézzel vezet és a legfőbb érdeme ránk nézve abban áll, hogy anyagát elsősorban a magyar folklore köréből meríti s ezt példaszerűen vetíti az olvasó elé. Valósággal a Frazer »Aranyág«-ára emlékeztető alapvető munka ez a kötetre, amelyben sorra felvonul a magyar táltos-monda, a rontás és varázslás magyar emlékei, a szerelmi varázslat szokásai, az ordas farkas lengendája, a lidérc és a sárkány, a tündérek, a délibáb, a törpék, a Nap és a Hold meséi, a halotti szertartások légiója, a népies kalendáriumi ünnepek, a regősénekek, a boszorkány, a húsvéti locsolás, a Szentiván éjszakájának fura szokásai és megannyi más bájos eleme a magyar néphitnek, amelyekben ősi — nem is hinnők, mennyire ősi — emlékek maradtak fenn a magyarság mai napjaiig. Ha életünket nem kötné le teljesen a napi kenyér gondja és ha a publicisztikánkat nem mérgezné meg a napi politika, akkor az ilyen könyvről vezércikkeket kellene írni, olyan tökéletes értékszaporulatot jelentenek azok a magyarság szellemi életében. TEOZÓFIA Besant, Annie és Leadbeater, C. W.: Karma az Igazság okkult törvénye. (Feldolgozták Feketené Szegedy Maszák Leona és Nagyiványi Fekete Pál. Budapest, Magyar Könyvkiadó, 128 oldal.) Az orosz messianizmusnak megszámolhatatlan prófétája van: minden orosz-szláv ember egy-egy született világmegváltó, Nagy Pétertől Dosztojevszkij ig és Tolsztojtól Helene Petrovna Hahn-Blavatszkij-ig, a teozófus mozgalom megalapítójáig. A spiritizmusból indult ki ez a furcsa, de minden furcsasága mellett is nagyszabású nő, aki pompás organizátornak bizonyult, amikor megalapította az új vallást, Indiában otthont teremtett neki és elterjesztette egy emberöltő alatt az egész világon. Első munkáihoz sok minden kétség fért, teli voltak azok középázsiai, vad tibeti romantikával, földalatti rejtelmes folyosókkal, titkos könyvtárakkal és más hasonló mütyörkékkel, amelyekkel azonban elérte azt, hogy az ilyen kuriózumok iránt mindenkor fogékony amerikai publikum felfigyelt erre a fura szentre s azontúl érdeklődéssel kísérte az uj mozgalmat. Ez pedig idők haladtával mindig jobban elmélyült; kikerült mindenekelőtt a spiritizmus bűvköréből, etikai mélységeket keresett fel s ma a teozófiai mozgalom, levetkőzve a mindenfajta ezoterikus különcségeket, voltaképen egy meditálással, lelkigyakorlatokkal operáló testvérülés, amely a létnek négy alsóbb és három felsőbb karmáján keresztül vezeti az embert a mindenséggel való végső egybeolvadásig, a nirvánáig. A teozófia legfőbb tanaiba s főleg a karma fogalmába vezet ez a kötet, amely Blavatszkij utódának, a nálunk is több ízben járt Annie Besantnek és a teozófia egyik legfőbb teoretikusának, Leadbeaternek legjellegzetesebb művei alapján készült. SZÁLLÓ ÚJSÁG. Párizsban, a Champs- Élysées táján a napokban nyílt meg Lido címen egy nagy földalatti fürdőhelyiség mesterséges napfénnyel és mesterséges árapállyal. Valódi homokból való strandján naponta ezrek élvezik a kvarc-nap szépségeit, de luxusban még tovább is megy ez a vállalkozás, mert vízálló újságot is bocsát vendégei rendelkezésére: az újság vékony acéllemezeken nyomódik ki napról-napra. Ebből az alkalomból a párizsi sajtó felfrissíti Aurélien Scholl-nak, a híres humoristának az emlékezetét, aki irodalmi pályáját szintén egy vízmentes, de az ő esetében még kaucsukra nyomott újsággal kezdette meg, amelynek »La Naiade« volt a címe. A lap csak rövid ideig élt és példányai ma a könyvkereskedelmi ritkaságok közé tartoznak..