Literatura 3. (1928)
1928 / 8. szám - Ezekről a könyvekről beszélnek - Magyar regények és elbeszélések - Külföldi regények és elbeszélések
AKONY RESZE MAGYAR REGÉNYEK ÉS ELBESZÉLÉSEK Marek Antal: Emberek az óceánon. (Elbeszélések. Losonc, 1927. Grafika kiadása. 120 oldal. Ára 3.— P.) Marek Antal elbeszéléseiben nagy emberismeretről tesz tanúságot.. Búvárként leszáll az emberi lélek legmélyére, hogy felkutassa az ember jó vagy rossz cselekedeteinek legelrejtettebb és legtitkosabb inditóokát. Azokat az indítóokokat, a lélek mélyén lappangó rugókat, amelyek gyakran még a cselekvő, a tragédiát előidéző ember előtt is ismeretlenek. Hiszen a primitív ember legtöbbnyire még saját magának sem tudja megokolni egynémely cselekedetét. Sokszor szinte megrémíti az olvasót merészségével, amellyel a szinte megoldhatatlannak látszó problémákat is bonckése alá veszi. Legtöbb elbeszélésében a férfi és a nő egymásért és egymással való örök küzdelmét írja meg. KÜLFÖLDI REGÉNYEK ÉS ELBESZÉLÉSEK Anet, Claude: A túlsó parton. (Fordította: S. Török Tímea. Budapest: Dante-kiadás, 161 old.) A svájci ember, még ha a francia Svájcból ered is, nem tartozik a könnyűvérű emberfajtához. A jó ég a megmondhatója, hogy Jean Schöpfer svájci morguesi születésű regényíró, akit az irodalomtörténnet Claude Anet néven ismer, hogyan keveredett el annyira a francia regénystílusba, hogy ő írta meg az eleddig talán legnagyobb sikerű modern francia regényt, az Ariane, jeune file russe-t? Igaz, hogy nagy szerencséje volt, hogy semleges állampolgár létére a háborúnak csak a könnyebbik végét ismerte meg s mint külföldi misszió tagja, ott lehetett 1917 márciusától 1918 júniusáig az orosz megbolondulás gyerekágyánál s az elsők között került haza a nagy megkergülés hírével. Művével, amit ekkor az orosz forradalomról írt, könnyű sikere támadt s ezóta hű maradt úgy ehhez a könnyű sikerhez, annak recipéihez, mint azokhoz a keleti témákhoz, amik előtte már jónéhány francia író sikerét jelentették. Mosti könyve is, a La rive d'Asie nem tagadja meg Claude Anet előszeretetét a merész témák iránt: elsőszemélyű vallomásnak kissé nyugtalanító és izgató formájában végigvezeti az olvasót Mme de Lees és Isabelle szerelmein, akik körül tarka pillangó táncot lejt a többi szerelmes komparszéria: Henriette Maure, Mme de Francheret, az ir Daiana, a kis arabs. Dzsemila, meg a karcsú cirkusszleány, aki éjnek idején keresi fel az irót... Poe, Edgar: Groteszk és arabeszk. (Elbeszélések és fantáziák. Fordította Babits Mihály. Athenaeum-kiadás. »Hires könyvek«-sorozat, 19. sz. 29. oldal. Ára 5.40 P.) Poenak, az »átkozott költők« elsejének művészetét nem kell a Literatura olvasóinak bemutatnunk. A »Tales of the grotesque and arabesque«, amely 1840-ben jelent meg, egyszeriben Amerika legnagyobb írójává avatta ezt a veszett életű poétát. Ebben a kötetben talált pl. helyet az az azóta világhírűvé lett értekezése »a műalkotás filozófiájáról«, amelyben szinte matematikai pontossággal mutatja ki hatásainak kuliszatitkait, főként, hogy miért és hogyan írta meg a »Hollót«, milyen szót miért rakott ide vagy oda. Babits Mihály egyúttal nevezetes Holló-fordítását is ide tette a könyv élére,, bár az vagy öt évvel később jelent meg, semmint maguk az »arabeszkek«. »A hollónak« eddig vagy huszonöt magyar fordítása ismeretes, legnagyobb poétáink megpróbálkoztak vele. A Babits fordítása erősen tartja a legjobbakkal a versenyt, mint ahogy az egész köteten végigömlik Babits írásművészetének szuverén készsége. Wassermann, Jacob: A lángész. (Gänsemännchen. Regény. Ford.: Benedek Marcell. Budapest: Dante kiadása. 500 oldal. Ára fűzve 7.50, kötve 10.— P.) Jacob Wassermann-nak, a ragyogó tollu német elbeszélőnek egyik legszebb regénye jelent meg most Benedek Marcell kitűnő fordításában magyar nyelven. Azoknak, akik idegen nyelve miatt csak egynéhány magyar fordításban megjelent munkáját ismerhették, újra alkalmuk nyílik kiváló írásművészetében gyönyörködni. Wassermann ebben a regényében egy istenáldotta tehetségű zeneköltő tragikus életét beszéli el csodálatos szépségű, fordulatokban gazdag elbeszélés keretében. Lefesti előttünk Dániel Notthart-nak, a zseninek végeszaka rv EZEKRŐL “XJEKROL FF NEK...