Magyar Botanikai Lapok 14. (1915)

1915 / 5-12. szám - Zsák Zoltán: Megjegyzések az Amarantus crispus (Lesp. et Thév.) N. Terrac. magyarországi előfordulásához

gazdagon tenyészett. (Az Amarantus crispus-t jelenleg a növény­kertben nem tenyésztik.) Valószínűleg a debreczeni növénykertből terjedhetett Hajdúszoboszló környékére és talán Debreczen közelé­ben még másutt is fel lesz található. Az Amarantus crispus különben az európai botanikus ker­tekben egyebütt is gyakran terjedt el, így legrégibb középeurópai előfordulása: a Hannover melletti München növénykertje, 1873. (L. Regel’s Gartenflora XXV.). A növény elterjedését nagyon elő­segíti rendkívüli szaporasága. Durieu de Maisonneuve észlelése szerint a bordeauxi növénykertben egy évben minden művelés nélkül három nemzedéket hozott. (A. u. Gr. Synopsis V. Bd. p. 343). Amint Dr. Degen Árpád értesít, 1915-ben Budapestről a növény kipusztult, mert termőhelyét a vasúti sínek elhelyezése miatt megbolygatták. * * * Verfasser berichtet, dass er die im Titel erwähnte Pflanze im August 1915 im botanischen Garten des Kollegiums von Debre­czen als Garten-Unkraut in grosser Masse auffand. Auch im Gebiete der Stadt Hajdúszoboszló (20 km. weit von Debreczen) fand Verf. die Pflanze in einigen Exemplaren, wohin sie sich wahrscheinlich aus Debreczen verbreitet hat. Nach der Mitteilung Dr. Árpád v. Degen’s ist die Pflanze aus Budapest (v. M. B. L. 1912, XI. p. 238) infolge Störung seines Standortes verschwunden. Megjegyzések az Amarantus crispus (Lesp. et Thév.) N. Terrae, magyarországi előfordulásához. Bemerkungen über das Vorkommen von Amarantus crispus (Lesp. et Thév.) I. Terrae in Ungarn. I Zsák Zoltán (Budapest). Első ízben Dr. Degen Árpád és Dr. Lengyel Géza találták meg hazánkban (1912 június hó végén a Kispest határában fekvő «CsÉRY-telep» szemétvasútja mentén) ezt a Thelling szerint dél­amerikai (Argentina) származású gyomnövényt. «Arról — írja Dr. Degen — várjon nálunk meg fog-e honosodni, el fog-e ter­jedni, nem nyilatkozhatott­. A legtöbb gyomnövénynek első meg­telepedésekor még nem tudjuk, fog-e alkalmazkodni országunk viszonyaihoz.»­ Ha nézzük ennek a növénynek a «CsÉRY-telep»-en való életét, úgy azt látjuk, hogy az 1912-re következő két évben — saját 1 Magy. Bot. Lap, XI. köt. (Baud) 1912, pag. 238—241.

Next