Magyar Botanikai Lapok 15. (1916)
1916 / 1-5. szám - Zsák Zoltán: Néhány érdekes hybrid Budapest flórájában
6') Nehány érdekes hybrid Budapest flórájában. Einige interessante Hybriden in der Flora von Budapest. Alta f Zsák Zoltán (Budapest). Juncus Roeperi A. u. G. (J. fuscoater Schreb. X lampocarpus Ehrh.). Hazánk területéről a szabolcsmegyei Bátorliget nedves, mocsaras rétjeiről van ismertetve, ahol ugyanis Dr. Degen Árpád és Dr. Lengyel Géza gyűjtötték 1914 nyarán. Magam egy évvel előbb akadtam rá Budapest, környékén, a Rákosnak «Nádastó» nevű területén ; meglehetős bőven található itt a jelzett telivérfajok között. Miként a Mecklenburgból származó példányoknak, úgy az ittenieknek is jól kifejlett magvaik vannak. Buchenau éppen a jól kifejlett magvakra való tekintettel némileg kétségesnek tartja a J. Roepers félvér természetét. Azonban, ha összehasonlító vizsgálatnak vetjük alá a három Juncus valóban jól kifejlett magvait, úgy azt látjuk, hogy a félvér magvai alakjukat illetőleg a két tőfaj magvai között — de a J. lampocarpus-hoz közelebb eső megnyilvánulásban — foglalnak helyet. Míg ugyanis a magvak szélességének a függelék nélkül vett hosszúsághoz való viszonya átlagban véve a J. fuscoater-re nézve 925:250, a J. lampocarpus-Y2L vonatkozólag pedig 112*5: 215, addig a J. Roepers ugyanilyen értelmű arányszáma 105:225, vagyis, míg a J. fuscoater magja több mint 21/3-szer olyan hosszú mint széles, addig a J. lampocarpus-é csupán 19/16-szer, tehát még csak nem is kétszer olyan hosszú, mint széles ; ezzel szemben a J. Roepers magja több, mint kétszer (2Vio) olyan hosszú, mint széles. Ez a megfigyelés tökéletesen megfelel az eredeti leírás szellemének: «Bau der Blüthe den J. lampocarpus gleichend». Euphorbia angustifrons Borb. [E. pannonica Host.E. glareosa M. B.) X E. Gerardiana Jacq.]. «Ily combinatiot már Kerner is jelölt az Oesterr. Botan. Zeitschr. 1876. évf. 27. lapján, de határozott véleményt róla nem nyilatkoztatott» — írja Borbás «A magyar homokpuszták növényvilága . . .» cz. 1886-ban megjelent munkájában. Mindjárt hozzátehetjük, hogy Kerner az ő növényét közelebbi megjelölés nélkül Buda környékén («im Gebiete bei Ofen») gyűjtötte, Bordás pedig Temesmegyében Grebenácz körül a homok szélén. A félvér későbbi kutatója és ismertetője Bernatsky [Növényt. Közt. VII. (1908): 116 —121] a locus classicus-on kívül meggyüjtötte a Balaton partjain is, majd a budai hegyvidék területén a Budakalásztól nyugatra eső Nagy-Kevélyen