Magyar Botanikai Lapok 25. (1926)

1926 / 1-12. szám - Zsák Zoltán: Az Inula transsilvanica Schur származása

Az Inula transsilvanica Schur származása. Die Abstammung von Inula transsilvanica Schur. Von"­­ ^r' ^s Zoltán (Budapest). (A VI. sz. táblával. — Mit d. Tafel No. VI.) Az Inula transsilvanica Schur származása már leírása per­cétől kezdve homályba volt burkolva. Ugyanis maga Schur kifejti Enumeratiójában (p. 312), hogy nincs tisztában növénye szárma­zásával, nincs tisztában azzal, hogy növénye azonos-e az I. media (germanica X sal­ici­na) M. B.-val? Összetévesztések elkerülése vé­gett ezért új elnevezést választ az I. cordato-germanica Schur in Verh. d. sieb. Ver. 1859. p. 64. 102. névvel szemben s a he­lyes megállapítást a jövendőre bízza, már csak azért is, mert a botanikusok nagy része előtt az I. media M. Bieb. kétes növény. Kijelentései dacára azonban Enumeratiójának ugyanazon oldalán már találgatásokba bocsátkozik: ,,I. media M. Bier, und I. hybrida Baumg. dürften vielleicht durch meine I. transsilvanica ,­cor­dato-germanica Schur repräsentiert werden, während 7. media Rchb. pl. erst. VIII. der 7. hybrida, der deutschen Flora ent­spricht“; ezzel ő maga tette meg az első lépést a zavar növelésé­hez. A jóval halála után megjelent Phytographische Mitteilungen III. részében (in Verh. d. Xaturf. Ver. in Brünn, XXXVI. Bd. 1898. p. 159.) pedig már tökéletesen azonosítja növényét az 7. media M. Bieb.-val, amely növény szerinte csakis Inula germanica X cordata származásúnak tekinthető, ha egyáltalában hybridről van szó. Az európai Inulák monographusa: Beck, semmiféle, az 7. hybrida Baumg.-hoz való kapcsolatot sem talál az 7. transsylva­­nica-ban (in XLIV. Bd. d. Denkschr. d. math. — natura­al. d. k. Akad. d. Wiss. p. 300—301; ed. sep. p. 20—­21, Wien, 1881); ő egy erdélyi példány (,,— fügte ich noch die Beschreibung eines siebenbürgischen Exemplares oben bei“ Beck 1. c. p. 21), nyilván­valóan azonban az 7. media Kisszékely mellől, Tolnamegyéből, K­iss gyűjtéséből származó példája alapján 7. salicina p. (C­aspera Poli) X germanica eredetet állapít meg s az A. media M. Bieb.-tól mint var. p. transsilvanica (Schur) Beckt különbözteti meg. Szerinte ez a „Varietas p. observata est in Hungária, Colt. Tolna prope Kisszékely! (Kiss) et prope Orsóvá! (Borbás)“, ellenben a locus classicusról, a Bilakról Borbánc­ mellett meg sem emlékezik. A származást illetőleg tehát Beck felfogása megegyezik a ScituR-éval. Ezzel szemben Simoxkai kijelenti a Battingartex her­báriumában levő, eredeti SciiuR-féle növény alapján, hogy ez az 395

Next