Csengery Antal - Kemény Zsigmond (szerk.): A magyar nép könyve 1. (Pest, 1854)

Hogy áll a világ?

» 203 «+— Az oroszok sok hajóval, nagy számú sereggel három ponton jelentek egyszerre m­eg. Az oláhországi oldalon Brailából szállottak át a Dunán, Ma­­esinnál valamivel alább, egy Pot-Basi nevű falunál, de háromszor nyomattak vissza s ezer embernél többet vesztettek, mig végtére 48 órai harc 7­ után, a törökök, kiknek ágyuütegei igen megron­­gáltattak, éjjel olahagták hadpontjaikat, s a tüzérséggel együtt visszahúzódtak. A besszarábiai oldalon, hol a muszkák Tulcsa felett két helyen keltek át, még m­akacsabb csata volt. A török katonák oly vitézül küzdöttek, hogy egy orosz ezred utolsó emberig felkon­­czoltatott. Majdnem hasonlólag járt két utána jövő zászlóalj is, de a vérontás közepette egyszerre 15 zászlóalj támadta meg a törö­köket, kik aztán a túlnyomó erő elől hátráltak. Ekkor Om­er basa tábornokai mind a Macsinnál mind a Tul­­csánál harczolt dandárokat Karasunál vonták össze ; az orosz elő­­sereg pedig Csernavodáig száguldozott, hol egy háromezernyi fő­ből álló kémlőcsapattal találkozván, ismét heves csata fejlődött ki, mely határai küzdés után a muszkok megveretésével és visszavo­nulásával végződött. A törököknek nem feküdt érdekükben Dobrudzsa mocsarainak visszahódítása , ellenben a muszkákra nézve határzó körülmény lett volna, oly gyorsan nyomulni Bulgáriába, hogy az angol s franczia segítség megérkezése előtt a7­ eldöntő csatára kényszerülhessék Omer szén oly színű. E térség telenként iszonyú hóviharok tanyája , melyek elől a boj­tár juhnyájostól más vidékekre költözik. Csernavodától alább mindenütt morotvákra, kiöntésekre és mocsárokra akadunk. Itt a nyári rekkenőségben rothasztó láz szokott uralkodni, s egy neme a mérges legyeknek sötét felhőként borítja a levegőt el és halálra üldözi a barmokat-Dobrudzsa lakosai a bolgárokon kívül törökök , tatárok és görögök. Legnevezetesb helyei : északon K­abadág, és délfelől Bazardsik, mely a Fe­­kete-tenger partját érinti.­­ "­ Már april kezdetén pár ezer angol Stambulba érkezett volt. Ezen idő óta lassan, de folyvást jöttek a két nyugati hatalom csapatai. S május 2-án Napoleon Bona­parte herczeg is, a császár unokaöcse a török fővárosba jött, hol nagy pompával fogadták. A segédsergek tetemes részét Gallipoliba helyezték el. Gallipoli 40 ezer lakosú város a hasonló nevű félszigeten , épen ott, hol a Stambulba vivő tenger­­csatorna , a dardanellai szoros kezdődik. Gallipolin kívül még Rákóczy száműze­tésének helyére , Rodostóba is , szállott ki egy kevés segéd­csapat. Rodosto jeles kereskedő város a Illarmora-tengeren, és szintén 40 ezer lakost számlál. A harmadik gyülhely, hová többnyire csak angolok küldöttek, Skutari volt. Skutari a B o s p o r nevű tenger­csatorna ázsiai partján fekszik , Szambullal szemben, melynek elővárosául tekintetik.­ A kik részletesebben akarják tudni : mi a Mar­mora-tenger , mi a Dardanella és mi allospor? olvassák meg a ,, Nép könyve I. füzetében“ azon czikket, mely szintén arról szól, hogy : „Hogy áll a világ?“ .

Next