Magyar Pedagógia 45. (1936)

HORN JÓZSEF: Közgazdasági ismeretek a középiskolában

ről, lehetőségeiről és kívánatos módjáról tartsak e megtisztelő helyen előadást.• Hogy az új tantárgyat a középiskola szempontjából érté­kelhessük, vizsgálnunk kell elsősorban, hogy mennyiben szol­gálhatja ez a tárgy a törvénynek a középiskola elé szabott céljait. A középiskoláról szóló 1934. évi XI­­.­c. indokolása szerint: „A középiskola a nemzeti életben vezető szerepre hivatott értel­miség nevelésére szolgáló iskolafaj. Ezért nem szakműveltséget ad, hanem a nemzet korszerű művelődési eszményének és mű­velődési színvonalának megfelelő általános műveltséget, mely­nek birtoka képessé tesz a magasabb értelemben vett szellemi munkára, minden irányú tudományos tanulmányok folytatására és az élet szerteágazó problémáinak kellő megértésére és meg­ítélésére.“ Minthogy közgazdasági ismereteket ezideig középfokon csak egyes szakiskolákban tanítottak, e tárggyal a köztudatban önkénytelenül is egybekapcsolódik a szakjelleg. Ha pedig a közgazdaságtan a gazdasági irányú szakiskolák speciális tárgya, joggal feltehető vele szemben a kérdés, hogy mi helye van ennek a tárgynak az általános műveltség nyújtására hivatott középiskolában. Szerény véleményünk szerint a közgazdasági ismeretek éppen azért kérhetnek helyet a középiskola tárgyai között, mert a közgazdasági tájékozottság bizonyos foka az általános művelt­séghez tartozik. Nem lehet teljes a világképe annak, aki az életnek ezt a nagy és szövevényes jelenségkörét, amelyben mindnyájan benne élünk és amelynek alakulásától mindnyá­junk sorsa függ, egyáltalán nem ismeri. Nem lehet tehát fenn­tartani az általános műveltségnek azt a megszokott fogalmát, amely a növény-, állat- és ásványvilág tőlünk távoleső tagjait, letűnt korok és idegen népek életének sokszor apró részleteit is felöleli, viszont oly intézményeket, amelyekre lépten-nyomon rászorulunk és olyan jelenségeket, amelyek körülöttünk szün­telenül zajlanak, kirekeszt magából. A közgazdasági ismeretek­nek a középiskola tanítástervébe való beiktatása tehát nem vetkőzteti ki a középiskolát sajátos jellegéből és részben sem teszi szakirányú iskolává, mert a közgazdasági tájékozottság bizonyos mértékét éppen az általános műveltség kívánja meg. Ezt a műveltséget a vezető szerepre hivatott értelmiség semmiképen sem nélkülözheti. A nép vezetőitől elsősorban a maga mindennapi kérdéseire vár feleletet. A közgazdasági kér­dések pedig ma már a népet is foglalkoztatják. A legutóbbi évtizedek ugyanis élesen rávilágítottak arra, hogy az egyesek gazdasági boldogulásának csak egyik tényezője az egyéni hozzá­értés és iparkodás; a másik — mindenki sorsára kiható té­nyező — a gazdasági viszonyoknak vagy közgazdasági helyzet­nek alakulása. Ez a bonyolult jelenségkör, mint valami misz­

Next