Magyar Pedagógia 50. (1941)

HORN JÓZSEF: Imre Sándor: A gazdasági középiskolák része a köznevelésben

386 IRODALOM. hoztat. Mindamellett a legnagyobb magyar vates dicsőíti a látnokot, azt, aki komolyan a jövőbe lát, m­ert a jelennek bonyolult szövedékét jól ismeri. Ez főleg akkor nő szívéhez, ha, mint Berzsenyiben, Vörösmartyban és Petőfiben, költő és látnok egy személyben egyesül. Íme egy csokor Kornis Gyulának magasröptű gondolatokban és fejte­getésekben a tőle megszokottnál is gazdagabb könyvének nagyszerű virágos­­kertjéből. Ismét olyan megragadó, lenyűgöző hatású könyv, mely nemcsak messze kimagaslik a Széchenyi-emlékév gazdag irodalmi terméséből, nemcsak szer­zőjének tudós jó hírét erősíti és írói babérait gyarapítja egy újabb remek­nek sikerével s nevének egymagában is maradandóságot biztosít mind­en időkre, — hanem mint ilyen, tudományosságával, érdekességével, szép­ségével s mindezekből fakadó további értékeivel tanítani is fog számos nemzedéket, elsőrendű szerepet fog játszani az irodalmi nevel­és­béli, a művelt magyar olvasóközönség irányításában és legmagasabb szellemi színvonalá­nak kifejlesztésében. Örömünkre szolgál, hogy folyóiratunk meleg szeretettel üdvözölheti Kornis Gyulát, a Magyar Paedagógiai Társaság tiszteleti elnökét klasszikus értékű új művének megjelenése alkalmából, mellyel jellemrajzoló művészi magyar essay-irodalmunkat ismét egy el nem múló érdemű műalkotással gazdagította. Gyulai Ágost, Imre Sándor: A gazdasági középiskolák része a köznevelésben. Budapest, 1941. 8-r., 61 lap. A gazdasági szakoktatás középfokú intézményei : a felső mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi iskolák a múltban egymástól teljesen elkülönülten, különböző szervezetben és szellemben működtek. Az 1938: XIII. t.-c. a három­féle gazdasági középiskolát együttesen szabályozta s ezzel egyöntetű műkö­désük alapjait megvetette. Új tanításterveik és rendtartásaik is azonos elveken épülnek fel, sőt jórészt azonos rendelkezéseket tartalmaznak. Leendő tanáraik a Gazdasági Szaktanárképző Intézetben legalább egy évet együtt töltenek el, s közösen nyernek bevezetést a nevelői gondolkodásba. A szervezet és tanítás­tervek egysége, valamint a közös képzés az egyező szellem kialakulásának irányában hatnak, ezt a szellemet azonban csak azok alakíthatják ki, akik a különféle irányú gazdasági középiskolákban tanítanak. Ennek pedig az a feltétele, hogy a gazdasági középiskolák minden tanára ugyanúgy fogja fel a maga feladatát és tisztában legyen avval, hogy­­mi általában a szakiskola helye a köznevelés szervezetében, mi a szerepe növendékeinek egyéni ki­fejlődésében, a gazdasági szakiskolában hogyan jelentkeznek a nevelés egye­temes feladatai és miként alkalmazhatók itt a nevelés egyetemes eszközei«. — Ezekre a kérdésekre kap az olvasó a legilletékesebb helyről világos és meggyőző feleletet Imre Sándor könyvében. A szakiskolák — eltérően az általában művelő iskoláktól valamely foglalkozási ágra vagy életpályára irányítják növendékeik figyelmét, s az ott

Next