Magyar Pedagógia 65. (1965)

SZATHMÁRY LAJOS: A tanárképzés kérdései az NDK-ban

I'« »n( ölj ti к meg; hogyan oldódni I volna iiic^ a/ órának ez a s/akasza a hagyományos módon. A tanár saját szavaival mondta volna el az egész anyagot, a tanulók tevékenysége teljes­séggel receptív maradt volna, az óra mene­tében a legjobb esetben is csak a tanár szavait ismételve játszottak volna szerepet. S azt is fel kell tételeznünk, hogy a tanár érdekesen tudott volna előadni. A mi esetünkben a tanuló több szempont­ból is önállóan tevékenykedett. Elveszett az érdeklődés? Nem. Elnyomtuk a tanár mesélő kedvét? Az órának erre a szakaszára igen, egészében azonban megtakarítottuk az órának arra a szakaszára, amelyben az leginkábbi igényelte a tanár szavait, t. i. magának a csatá­nak a leírására. В iológia : Ugyancsak a tanulók tevékenységre neve­lését segíti elő az a módszer, melyet Annelore Merger ír le a Beiträge 743. lapján a bioló­giaoktatással kapcsolatban: ,,A mikroszkópos rajzolás készségének fejlesztése érdekében kiosztottunk minden tanulónak egy-egv mikroszkópot, megfelelő szemléltetési anyag­gal. A tanulóknak maguk mellé kellett helyez­niük füzetüket, s azt a feladatot kapták, hogy a mikroszkópban látott képeket rajzolják be füzetükbe. (Répa-epidermis sejteket, krum pH vagy búza keményítő tartalmú szövetmet­szetét, papucsállatkákat, stb.). Az ellenőr­zéskor lemérhettük 1. a tanulóknak azt a készségét, bogy le tudnak-e rajzolni a tárgyhoz hűen minden sajátosságot, nem véve figyelembe azt, ami lényegtelen vagy nem tipikus, 2. a tanulóknak azt a készségét, bogy tud­ják-e helyesen ábrázolni a dolgok térbeli elhe­lyezet tségét az összkép keretében, 3. a tanulóknak azt a készségét, 1 logy helye­sen tudják-e visszadni a dolgok nagysági viszonyait. A helyes megoldások száma álta­lában megfelelt a támasztott követelmény nehézségi fokának. A pontos eredményt a következő táblázat mutatja: Szempont teljesítmény százalékban Pontossága részletekben 42 Helyes nagyságarányok 15 Helyes térbeli elhelyezés 24 A mikroszkopikus rajzoláshoz tartoznak ezen felül még olyan készségek is (amelyek egyelőre figyelmen kívül maradtak), mint pl. az a készség, hogy egyidejűleg mikroszkopizál- junk is, rajzoljunk is, azaz a hal szemünkkel mikroszkopizáljunk, jobb szemünkkel rajzol­junk. Az e fajta készség kifejlesztése azonban az általánosan képző politechnikai iskolában egyelőre lehetetlen. Matematika: A tanulók önálló munkájának fejlesztésével a matematika-oktatás terén \Y. Renneberg professzor is foglalkozik. Az ő cikkéből vész- szűk a következőket (Beiträge, 760): A szok­ványos módszer analíziséből azt a következte­tést vonhatjuk le, hogy a matematikai tan­anyagnak kezdettől fogva lényeges összefüg­géseiben, kölcsönös függőségében és változásai­ban kell tárgyalásra kerülnie, s hogy az álta­lános és az ellentétes fogalmának he kell kerülnie a tanulók tudatába. A materialista dialektikának mint az általános összefüggés és fejlődés tanának megfelelő módszer segíti a tanulót abban, hogy a matematika anyagán gyakorolja magát a dialektikus-operatív gon­dolkodásban, s hogy ezáltal gondolkodó kész­sége fejlődjék. A feladatok újszerű megszer­kesztése hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a tanulók gondolkodását még mozgékonyabbá tegyük. A következőkben megemlítünk néhány eljárást, amelyekkel a tanulóknak a matema­tikai gondolkodásban való önállóságát fokoz­hatjuk. a) A feladatok változatosságával és sokol­dalúságával a tanulót a matematikai problé­mák mélyebb átgondolására késztethetjük. E vonatkozásban mintaszerűek a szovjet feladat­gyűjtemények (pl. Laricsev). A feladat- gyújt eményekben tehát emelni kell azoknak a feladatoknak a számát, amelyek a tanulóktól funkcionális szemléletet követelne к ős a mate­matika különböző területeit összekapcsolják. b) Minden feladatnál, legfőképp a bizo­nyításoknál a tanulóknak elsősorban a megol­dás elvével, ötletével (Idee) kell tisztába jön­niük. E célkitűzés segíti a tanulók készsi igének az alkotó gondolkodás irányában való fejlődé­sét. c) A tanulókban ki kell fejleszteni azt a készséget, hogy meg tudják ítélni, melyik a legcélszerűbb eljárás a több közül az adott esetben. Azt a követelményt, hogy a tanuh'ikat a matematikaoktatás révén a mennél dialekti­kusai)!) operatív gondolkodásra neveljük, ter­mészetesen összhangzásba kell hoznunk azzal a metodikai alapelvvel, hogy csak lépésről - lépésre szabad előrehaladnunk. Az a feladat, hogy a tanulók gondolkodásának mozgékony­ságát növeljük, és hogy ugyanakkor a nehéz­ségek szétválasztásának elvét is követnünk kell, ugyanazt a feszültségei támasztja, mint amely az önállóságra nevelés és a tanulók irá­nyításának elve között mutatkozik. Példa: Próbáljatok meg háromszögeket szerkesz­teni a következő adatokból: 1. a, b, c 2. alfa, béta, gamma 3. a, b, béta 439

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék