Magyar Pedagógia 68. (1968)
1968 / 1. szám - TERRAY BARNABÁS: A zayugróci tervezetek 1848 felé mutató vonásai
az álláspontja, mint azt a továbbiakban, a végrehajtás során sokszor elmondták róla. 1792 körül, az akkor is forradalmi hangulatú — Ausztriától elszakadni akaró — ország vezetői a főnemesség soraiból kerültek ki. 1848-ban a vezető szerep a középnemességgé és a honorációr rétegé. Ennek a csoportnak igen nagy része a zayugróci tanterv által érintett iskolákban kapta alapműveltségét. Ezeknek az iskoláknak szabadabb szelleme, reális látásmódja tette lehetővé gondolkodásuk, tehetségük szabad fejlődését, ezért is volt alapvető szükségletük a szabad szólás és a szabad sajtó. Állításom megerősítésére idézem Németh G. BÉLÁt: „Petőfi gyermekműveltségét, géniuszának ébresztését a polgáriasuló iskolák korszerű tananyagának s légkörének köszönte, melyet már a romantikus szabadelvűség szabadság- és egyéniségkultusza lengett át”. Ezzel a nevezett szerző még a szintén sokban szabadelvű debreceni kollégiumot is szembe állítja. Bár Petőfi pár évvel a zayugróci tanácskozás előtt járt ezekbe az iskolákba, ne feledjük, hogy ugyanaz a tanári kar tanított már akkor is, ugyanazok az emberek, kik a zayugróci tervezetet is összeállították. b) A hivatalos szervek A zayugróci tervezet az evangélikus egyház iskoláira vonatkozott. A katolikus egyházi és egyben állami, valamint a református egyházi iskolák más-más elvek szerint rendezték iskolaügyüket. Az evangélikus egyháznak ebben az időben négy egyházkerülete, ezeknek közvetlen felügyelete alatt hat „fő” iskolája volt, az eperjesi kollégium, a soproni, pozsonyi, Selmecbányai,a késmárki és lőcsei lyceumok. Az evangélikus egyház legfelsőbb intézkedési szerve az úgynevezett négykerületi — később egyetemesnek nevezett — gyűlés volt. Itt pedagógiai szempontból Schedius Lajos nyugalmazott egyetemi tanár, királyi tanácsos véleménye volt az irányadó. Schedius 1806. évi tantervét 1838-ban ugyanő átdolgozta, ezt 1840-ben az egyház hivatalos használatra elfogadta. Az iskolák részben végrehajthatatlannak, részben túlhaladottnak tartották álláspontját. Zay Károly gróf 1837-től 1840-ig a Dunáninneni evangélikus egyházkerület felügyelője, 1840-től egyetemes egyházi felügyelő. Hatásköre igen nagy. Az évente összeülő egyetemes gyűlések közötti időszakban minden, az egyház egészét érintő ügy levelezése az ő kezén megy át. Hatáskörét még növelte, hogy az evangélikus egyháznak ebben az időben gyakorlatilag nem volt más iskolafelügyeleti hatósága. Az 1806-ban nyomtatásban is megjelent és 1808—1812 között ismételten elfogadott Systema Rei Scholasticae c. iskolarendszer alapján az egyház saját iskolai felügyelőt választott. Ennek hatásköre nagyjából meg- 3 Németh G. Béla: Arany János. Kritika 1967. 1. 10. p. 4 A Selmecbányai iskola 1837—1841 novemberéig harcolt a lyceumi rang elismeréséért. Evangélikus Országos Levéltár (továbbiakban EOL), a pestmegyei esperesség 1836—1840. évi jegyzőkönyvei és Országos Levéltár, a Helytartótanács levéltára. Depoit-Pol. 1840 f. 2029210, valamint 1841. XI. 25. 43062. Köszönöm Sólyom Jenő professzornak az EOL tudományos munkatársának és Nagy István kortársnak a Helytartótanácsi Levéltár főelőadójának szíves útmutatását. 5 Haan Lajos: A magyarországi ág. h. evangélikusok egyetemes gyűlései. Bp. 1932. 149. p. 6 Megválasztása politikai eseményszámba ment. L. Erdélyi Ilona: Erdélyi János Levelezése. I. Bp. 1960. 116 p. és 404. p.