Magyar Pedagógia 68. (1968)

1968 / 1. szám - TERRAY BARNABÁS: A zayugróci tervezetek 1848 felé mutató vonásai

az álláspontja, mint azt a továbbiakban, a végrehajtás során sokszor elmondták róla. 1792 körül, az akkor is forradalmi hangulatú — Ausztriától elszakadni akaró — ország vezetői a főnemesség soraiból kerültek ki. 1848-ban a vezető szerep a középnemességgé és a honorációr rétegé. Ennek a csoportnak igen nagy része a zayugróci tanterv által érintett iskolákban kapta alapműveltségét. Ezek­nek az iskoláknak szabadabb szelleme, reális látásmódja tette lehetővé gondol­kodásuk, tehetségük szabad fejlődését, ezért is volt alapvető szükségletük a sza­bad szólás és a szabad sajtó. Állításom megerősítésére idézem Németh G. BÉLÁt:­ „Petőfi gyermek­műveltségét, géniuszának ébresztését a polgáriasuló iskolák korszerű tananya­gának s légkörének köszönte, melyet már a romantikus szabadelvűség szabad­ság- és egyéniségkultusza lengett át”. Ezzel a nevezett szerző még a szintén sok­ban szabadelvű debreceni kollégiumot is szembe állítja. Bár Petőfi pár évvel a zayugróci tanácskozás előtt járt ezekbe az iskolákba, ne feledjük, hogy ugyanaz a tanári kar tanított már akkor is, ugyanazok az emberek, kik a zayugróci terve­zetet is összeállították. b) A hivatalos szervek A zayugróci tervezet az evangélikus egyház iskoláira vonatkozott. A kato­likus egyházi és egyben állami, valamint a református egyházi iskolák más-más elvek szerint rendezték iskolaügyüket. Az evangélikus egyháznak ebben az időben négy egyházkerülete, ezeknek közvetlen felügyelete alatt hat „fő” iskolája volt, az eperjesi kollégium, a soproni, pozsonyi, Selmecbányai,a késmárki és lőcsei lyceumok. Az evangélikus egyház legfelsőbb intézkedési szerve az úgynevezett négy­kerületi — később egyetemesnek nevezett — gyűlés volt. Itt pedagógiai szem­pontból Schedius Lajos nyugalmazott egyetemi tanár, királyi tanácsos véle­ménye volt az irányadó. Schedius 1806. évi tantervét 1838-ban ugyanő átdol­gozta, ezt 1840-ben az egyház hivatalos használatra elfogadta. Az iskolák rész­ben végrehajthatatlannak, részben túlhaladottnak tartották álláspontját. Zay Károly gróf 1837-től 1840-ig a Dunáninneni evangélikus egyház­­kerület felügyelője,­ 1840-től egyetemes egyházi felügyelő.­ Hatásköre igen nagy. Az évente összeülő egyetemes gyűlések közötti időszakban minden, az egyház egészét érintő ügy levelezése az ő kezén megy át. Hatáskörét még növelte, hogy az evangélikus egyháznak ebben az időben gyakorlatilag nem volt más iskola­felügyeleti hatósága. Az 1806-ban nyomtatásban is megjelent és 1808—1812 között ismételten elfogadott Systema Rei Scholasticae c. iskolarendszer alapján az egyház saját iskolai felügyelőt választott. Ennek hatásköre nagyjából meg- 3 Németh G. Béla: Arany János. Kritika 1967. 1. 10. p. 4 A Selmecbányai iskola 1837—1841 novemberéig harcolt a lyceumi rang elismeréséért. Evangélikus Országos Levéltár (továbbiakban EOL), a pestmegyei esperesség 1836—1840. évi jegyzőkönyvei és Országos Levéltár, a Helytartótanács levéltára. Dep­oit-Pol. 1840 f. 20­29210, valamint 1841. XI. 25. 43062. Köszönöm Sólyom Jenő professzornak az EOL tudományos munkatársának és Nagy István kortársnak a Helytartótanácsi Levéltár főelőadójának szíves útmutatását. 5 Haan Lajos: A magyarországi ág. h. evangélikusok egyetemes gyűlései. Bp. 1932. 149. p. 6 Megválasztása politikai eseményszámba ment. L. Erdélyi Ilona: Erdélyi János Levele­zése. I. Bp. 1960. 116 p. és 404. p.

Next