Magyar Pedagógia 68. (1968)

1968 / 1. szám - TERRAY BARNABÁS: A zayugróci tervezetek 1848 felé mutató vonásai

egyezett az állami tankerületi főigazgatókéval. A zayugró­i tanácskozás idején azonban ez a tisztség felemás módon betöltetlenül és betölthetetlenül állott. Szirma­i Ádám ugyanis, ki előzőleg ezt a tisztséget betöltötte, lemondott, fel­adatait nem látta el. Az egyetemes egyházi gyűlés azonban nem fogadta el, nem vette tudomásul a lemondást. A túróci esperesség például 1842-ben kérte, hogy töltsék be ezt az állást: „Méltóságos Szirm­ay Ádám úr ő Nagysága által a Magyar Országi Evangélikus Ágostjai] Val­lású] Egyháznak ’s oskolák Vice Generális Inspectori hivatalról harmad évben történt lemondása következtében”, ürülve meg az állás, új választást ajánlanak. Ez azonban nem történt meg. Zay meg volt győződve Schedius vitathatatlan nagy szervező és összefogó képességéről. Bucsányban 1840. október 27-én Scheidtussioz írt levelében ezt írta: „Szerencsém van Nagyságodat, mint azon férfit, kinek oskoláink új rend­szerének alapítását köszönhetjük, . . . hivatalosan s egyszersmind barátságosan felszólítani, ne terhelje a javítandó oskolai törvényeknek szerkesztését magára vállalni, s azt jövő tavaszkor a Stipendiumok [ösztöndíjak] elosztása alkalmával gyülekezendő választmánynak elébe terjeszteni, . . .stb.”. Másrészt az audiatur et altera pars elv alapján meg akarta hallgatni a professzorok véleményét is. A zayugró­i gyűlés jegyzőkönyve szerint például így vélekedtek a résztvevők Schedius tantervéről: ,,. . . ugyanis ezen tanítási rendszer minden kitűnő jeles­ségei mellett olyannak találtatott, melly minden részeire nézve gazdasági szűk körülményeinknél fogva tanító-intézeteinkben használatba s gyakorlatba nem jöhet.”­ Zay a vélemények egyeztetése céljából hívta meg birtokára — az egyház­­kerületi szerveken keresztül — a főbb iskolák professzorait, és így kívánt puha­tolózni az iskolák véleményéről. Erre nem volt megbízása és felhat­almazása a négykerületi gyűléstől, s ennek a szervnek tudta nélkül küldte szét a jegyző­könyveket bírálatra közvetlenül a gyűlés után. Az 1841. évi négykerületi gyűlés utólag hagyta jóvá ezt a tényt. c) Zay­ugróétól a cenzorig A zayugró­i gyűléstől a végleges szövegváltozat megállapításáig a követ­kező fontosabb lépések vezettek. 1840. Schedius féle tanterv. „Studiorum Systema Schedianum” (latin). 1841. A. 1841. júl. 20—27 Az első zayugróei tanácskozás (latin jkv). 1841. B. Ugyanitt magyar jegyzőkönyv. 1841. C. 1841. szept. 8.—10. A négykerületi gyűlés a megelőzőleg már az esperes­­ségekhez kiküldött tervezet megbírálására szólítja fel az iskolákat, espe­­rességeket, kerületeket. A bírálatok egy része egy éven belül beérkezett. 1842. A. 1842. júl. 15. Az egyetemes gyűlés bizottságot küld ki. 1842. B. 1842. júl. 16. Az egyetemes gyűlés elfogad egy módosított szöveget. 1842. C. 1842. aug. 24. 25, 26-án a cenzor újabb változásokkal jóváhagyja a szöveget. 1842. D. A nyomtatott szöveg. 7 EOL Generális ecclesiae archívum (továbbiakban GEA) II.­­1. 11 ; 10 8 EOL GEA II. e 3 ;8 8 EOL GEA II­I. 1 . 3 97 7 Magyar Pedagógia

Next