Magyar Pedagógia 87. (1987)
1987 / 1. szám - SVÉD LÁSZLÓ: "Társadalmi, diákjóléti intézmény"
Mindez szinte hihetetlennek tűnik, ha azt vesszük figyelembe, honnan indult ez a mozgalom, és milyen társadalmi viharok tették próbára életerejét. Ismeretes, hogy a GYIK közvetlen elődje, a Bolyai Kollégium 1940-ben született a népi mozgalom egyik hajtásaként az egyetemeken és főiskolákon működő szélsőjobboldali Turul Szövetség keretei között, e szövetség németellenes és parasztcentrikus szárnya, az ún. ifjúsági Turul segítségével. Ezt a csoportosulást, amelyet a magyar ifjúsági progresszió szinte valamennyi árnyalata potenciális szövetségesként tartotta számon, Fitos Vilmos, a Turul országos kulturális vezére irányította. Érdemes hangsúlyozni: a Turultól bárminő függés rendkívül kockázatos volt. A Turul ugyanis azon szélsőségesen jobboldali ifjúsági szervezetek közé tartozott, amelyet 1919-ben az ellenforradalom hívott életre. A Turul vonzerejének a nyilaskeresztes oppozíció sem állt ellent. Jellemző, hogy a Turul emlőin nevelkedett a Nyilaskeresztes Párt főkolomposainak egy része, köztük a Szálasi-kormány miniszterelnök-helyettese, a Népbíróság által halálra ítélt és kivégzett Szőllősi Jenő is. Tudom, ellentétes példák is vannak. Ismert a Turul erjedési folyamata, s az a tény, hogy a harmincas-negyvenes évek turulistái végül is több irányba fejlődtek. De az is igaz, hogy a szövetségben a jobboldali nyomás, a jobboldali vesztegetés, a jobboldali kísértés mindvégig rendkívül erős volt. Mindezek miatt és mindezek ellenére a Turul—Bolyai házasságnak két pozitívuma is volt: az egyik pozitívum az, hogy a Turul veretes reakcióssága rövid távon kitűnő fedezetet adott a kollégium baloldali kifutására. A másik pozitívum pedig az, hogy a felek elváltak, még mielőtt megmelegedhettek volna. A zömében parasztgyerekekből regrutált Bolyai-kollégisták különféle ifjúsági szervezeteknek voltak tagjai. Sokan a Turulból, illetőleg a Soli Deo Gloria Szövetségből kerültek ki. Világnézeti szempontból rendkívül eklektikus képet mutattak. A fasisztoid gondolkodástól a marxista felfogásig a kor uralkodó és üldözött nézeteinek számos változata talált itt hívekre. Többségük azonban a demokratikus népiesek világlátásában osztozott. És ez, a kollégium progrediálásának üteme szempontjából döntőnek bizonyult, mivel a népies baloldal tanításainak lényegi tételei — kivált egy szabadelvű közösségben — magukban hordták meghaladásuk lehetőségeit. A kollégium egyetemes fejlődését segítette az a körülmény is, hogy a diákok jó része az ősi diákvárosokban végezte középiskolai tanulmányait. Gyenes Antal és néhány társa már 1940-ben bensőséges kapcsolatot épített ki az építőmunkásokkal. A MÉMOSZ elnöke, Somogyi Miklós a "Kertmagyarországot" buzgón propagáló Somogyi Imrének, Győrffy István munkatársának a bátyja