Magyar Pedagógia 119. (2019)

2019 / 2. szám - Kontráné Hegybíró Edit - Csizér Kata: Felsőoktatásban tanuló siket és súlyos fokban nagyothalló hallgatók idegennyelv-tanulási motivációja: egy klaszter- elemzésből levonható következtetések

MAGYAR PEDAGÓGIA 119. évf. 2. szám 97-112. (2019) DOI: 10.17670/MPed.2019.2.97 FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ SIKET ÉS SÚLYOS FOKBAN NAGYOTHALLÓ HALLGATÓK IDEGENNYELV-TANULÁSI MOTIVÁCIÓJA: EGY KLASZTERELEMZÉSBŐL LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK Kontráné Hegybíró Edit * és Csizér Kata ** * Selye János Egyetem, Komarno ** Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest A nyelvtanulás eredményességét befolyásoló egyéni változók, például a motiváció és a tanulási stratégiák vizsgálata különös jelentőséget kap akkor, amikor a kutatás tárgyát a szokványostól eltérő módon tanuló (pl. valamilyen érzékszervi fogyatékkal élő) nyelv­tanulók képezik. Ilyen speciális csoportot alkotnak a siket és súlyos fokban nagyothalló fiatalok, akik hallásállapotuk miatt gyakran szorulnak ki a nyelvoktatásból. Ugyanakkor már számos hazai és nemzetközi kutatás világított rá arra, hogy motivált tanárral és a si­ketek szükségleteihez igazított módszerrel ők is el tudják sajátítani bármelyik idegen nyelv írott változatát. Az elmúlt 10-15 évben szép számmal készültek tanulmányok ebben a témakörben (1. Domagala-Zysk, 2013; Domagala-Zysk & Kontra, 2016; Janáková, 2008; Kellett Bidoli & Ochse, 2008), de összességében mégis azt állapíthatjuk meg, hogy a terület nagyrészt még mindig feltáratlan. Ennek egyik oka az, hogy az össznépességhez képest a siketek és a súlyosan nagyothallók aránya csekély, ezért kevés figyelem irányul rájuk, és kevés anyagi forrás jut a kutatások támogatására mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. Eközben, ahogy a különböző nemzetközi egyezmények (UNESCO, 1994; United Nations, 2007) következtében egyre nő a siketek érdekérvényesítő ereje, és vala­melyest emelkedik a felsőoktatásba bejutó hallássérült fiatalok száma, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy az egyetemisták számára létrehozott nemzetközi mobilitási progra­mokból ők rendre kimaradnak a megfelelő nyelvtudás hiánya miatt. Ez a felismerés vezette három intézmény - a cseh Masaryk Egyetem Teiresias Köz­pontjának, a Bécsi Műszaki Egyetem GESTA intézetének és az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének - munkatársait arra, hogy erőforrásaikat és tapasztalataikat egyesítve egy Erasmus+ pályázat (továbbiakban: LangSkills) segítségével különböző online tanfolyamokat fejlesszenek és tegyenek elér­hetővé olyan siket, valamint súlyos fokban nagyothalló, bármilyen nemzetiségű fiatalok számára, akik megfelelő angolnyelv-tudás birtokába jutva szeretnének részt venni az európai mobilitási programokban. Az online kurzusok fejlesztését egy olyan kutatás előzte meg, amellyel a felsőoktatásban tanuló vagy öt évnél nem régebben tanulmányokat foly­tató siket és súlyos fokban nagyothalló hallgatók nyelvtanulási tapasztalatait, motivációját

Next