Magyar Pszichológiai Szemle 40. (1983)
1983 / 1. szám - AJKAY KLÁRA–SZAKÁCS FERENC: Kognitív diszpozíciók hatása a pszichodráma-játékban
I* KOGNITÍV DISZPOZÍCIÓK HATÁSA A PSZICHODRÁMA-JÁTÉKBAN AJKAY KLÁRA Központi Állami Kórház Pszichoterápiás Osztály SZAKÁCS FERENC Országos Ideg- és Elmegyógyászati Int. Kim. Pszich. Kat. Láb. Számos pszichoterápiás eljárás köztök a Moreno-féle pszichodráma is - azon az elven alapul, hogy a beteg a kezelés folyamata során önmagáról szerzett fontos új ismeretek érvényességét belátja s ennek révén hibás viselkedésének korrigálására válik képessé. A pszichodráma során különösen jó esélye van a betegnek erre a belátásra, mert a cselekvésben közvetlenül megnyilvánulhatnak sokszor nem verbalizálható indítékok, élmények is. A játékok során feltáruló jelenségek jobb értelmezéséhez az általános szakismereti (csoportdinamika, pszichoterápia, pszichopathológia) anyagon túl arra is szükség van, hogy a műfajspecifikus ismereteket összehasonlíthassuk a különböző kórformák (neurotikus, pszichotikus) esetében, valamint az eljárás hatásmechanizmusát követni tudjuk. Ezt a célt szolgálja az ún. aktometriai regisztrálási technika (Mérei F. és vitsai., 1980. A dramatikus játékok jelrendszerének feldolgozása, Pszichológia). A regisztrálással a csoport által együttesen kitermelt helyzetekben megnyilvánuló egyéni viselkedésminták követésére is lehetőség nyílik, felvázolhatjuk az egyén jellemző viselkedési stratégiáit. A kritikus helyzetekben itt az egyén olyan viselkedést tanúsít, amelyben mind személyiség diszpozíciói, mind a szituáció meghatározó ereje érvényesül. Technikailag megoldatlan még az a probléma, hogy az aktometriai regisztrátumban kapott képünk, milyen mértékben függ egyik vagy másik tényezőtől. Munkánkban egy kétéves önismereti pszichodráma csoport regisztrált anyagát használtuk fel. Néhány fontosabb egyéni aktometriai mutatót (aktivitás, involvációs szint, pozíciók stb.) hasonlítunk össze (korreláció-elemzés) személyiségvizsgálatok (Rotter-féle külső-belső kontroll, MMPI szenzitizátor-represzszor skála, Rokeach-féle értékvizsgálatból készülő személyiségjellemzők) eredményeivel. A pszichodrámában a játékok előkészítése során a „bemelegítő” spontán beszélgetési szakaszból kiemelt témát rendszerint a terapeuta fogalmazza meg ugyan, de korántsem egyedül határozza meg. Játékká a csoport tagjainak aktuális problémái, indulatai, motivációi által meghatározott témát szervezi úgy, hogy dramatizálási munkájában a csoport tagjai is segítik. A helyzetek, szerepek kialakításában meghatározó tényezővé válik a segítők helyzettelszerepekkel kapcsolatos egyéni élettapasztalata (sikeres sikertelen viselkedéssablonok), vágyak, fantáziák stb. és az a csoporttapasztalat, amelyre az előző együttes események során tettek szert (csoportnormák, hagyományok, értékek, egymásra vonatkozó ismeretek stb.). A végül is kialakuló „szituatív drámahelyzet”-nek azonban nem kevésbé fontos meghatározói azok az előzetes elgondolások, amelyekkel ez az előkészületi munka folyik. A helyzet kimenetelére vonatkozóan szinte mindenkiben van ui. valamilyen, többé-kevésbé megfogalmazott várakozás, hisz mindenkinek van tapasztalata pl. arról, hogyan szokott (az ő életében) lezajlani ilyen esemény, hogyan kell (szerinte) ilyen helyzetben viselkedni, és hogyan kellene a szerepeket (a játékosoknak) eljátszaniuk. A terapeutában ezenkívül szakmai szempontokon alapuló felte-