Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1847-01-24 / 4. szám
64 öntudatának és önismeretének adja tanúságát. Más szempont alá érnek valamely költő első nyilatkozásai a közönség előtt; ott a nem szoros válogatást a critica megbocsátja, mert a költő sem többet sem kevesebbet nem ad, mint költői egyediségét; de midőn munkáit öszvegyítjti, már nem csak mint előállító, hanem mint criticus is jelenik meg, ki egymás (bár csak kevéssel ez előtti) korának műveit, mint az első hív és kedves elfogulás múltával maga által megvizsgált és újra magáéivá fogadottakat, nyújtja át a tekintet nélküli bírálatnak. Petőfi munkái közt sok a jeles, de van gyenge is, s azért, ha maga szerkeszti ez öszves kiadást, óhajtható hogy bírálói szigorral járjon el inkább a választásban mint atyai kímélettel ; ezenkívül saját érdekében kívánjuk, bár előbbi művei simítgatására minél lelkismeretesb gondot fordítson. Azok megérdemlik azt. — Halljuk, Lisznyai Kálmán is gyűjti verseit, Jókay Móricz beszélyeit, Kalmár József „Nők könyve“ czim alatt különféle elmefuttatásait s tov.: kétség kívül nagyobb kisebb mértékben adományozott fiatal írók, de nem korálják-e ez összegyűjtéseket, reménylik-e, hogy a hely, melyet az irodalomban elfoglalandanak velük, egészen az lesz, melyet fiatal keblük óhajt? nem tartanak-e attól, hogy egykor okuk lehet e lépést nem történtnek kívánni? Míg az egyenként előterjesztett munkácskák szerény kísérletek képében jelennek meg, az összegyűjtöttek bátran a critica és história birószéke elébe lépnek, ebben tekintetet és helyet követelve. Meg fog-e az nekik mindenkor adatni? s nem fog-e néha a lapirodalom mezején mint tehetséget mutató kezdő, szívesen látott fiatal író mint könyvszerző visszautasíttatást szenvedni? Igaz, ellenállhatlan inger az a lelkesedett ifjúnak, nevét könyvczimen nyomtatva látni, de mit fog hozzá gyakran a férfi mondani? Nem árt a jövendőt szem előtt tartani, hogy a jelent dicsőséggel megfussuk. — Csakugyan bevalósodik, hogy Császár Ferencz készül Dante Isteni comédiájához, s azt vagy kötetlen beszédben, vagy folyó rímetlen jambusokban fogja adni. A szándékot valamint a módot is, egész szívből üdvözöljük. Dantét a magyar irodalomba csak igy lehet bevezetni, csak igy megértetni, érdelhetővé tenni. Mennyit kell itt a fordítónak magával az anyaggal tusakodnia: ha még az alak nyűgeit is magára halmozná, a gondolkodásunk s érzésünk módjától úgy is messze álló, de a régi kornak az újba átmenetelét oly jellemzőleg visszatükröző colossalis mű felfogása még inkább nehezíttetnék. Császár cum nolis variorum adja azt, s igy tőle egy, az irodalomban sok időre minden követeléseknek megfelelendő munkát várhatunk. — Lemouton János, egyetemünknél a franczia és angol nyelvek s irodalmak jeles és munkás tanára, egy rövid történetét adja a franczia irodalomnak, s azt példagyűjteménynyel egészíti ki, mely leginkább a nálunk még igen kevéssé ismert ófranczia korra van tekintettel. Örömmel üdvözöljük a tudós tanárt e régen érzett hézagot pótló munkájával irodalmunkban! Megjelenik e lap minden héten egyszer és pedig mindenkor vasárnap. — Előfizetési ára fél évre helyben, házhoz hordással 3 ft., vidékre, postán, boríték alatt 4 ft. p. p. Előfizethetni helyben a budapesti kir. postahivataloknál s a szerkesztő-titoknoknál (Czukor-utcza 496. sz. 1. emelet), vidéken minden kir. postahivataloknál. Külföldre a bécsi cs. kir. postai fő újságkiadó hivatalban. Szerkeszti Erdélyi. — Nyomtatja Beimel.