Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)

1847-09-12 / 11. szám

MAGYAR SZÉPIRODALMI SZEMLE. KIADJA A KISFALUDY-TÁRSASÁG. Pesten sept. 12. 1847. II. sz. EGYÉNI ÉS ESZMÉNYI. IV. Schiller leginkább ily czimü iratában tette le széptani nézeteit : „Feber die ästhetische Erziehung des Menschen.“ A második levélben, (1230. 1. *) — mert a levélformát használ. Schiller — határozottan nyilatkozik,hogy „a művészetnek el kell hagyni a valóságot, s felül kell emelkedni a szegénységen, mert a művészet a szabadság leánya, s a szellem kényszerűségétől, nem pedig az anyag hiányos voltától fogad el szabályokat.“ Mi, egyéni­ség vallói, nem tartjuk az anyagot oly szegénynek, fogyatko­­zottnak s hiányosnak, mint Schiller, sokképen gondolkozunk. Az anyag vagy az, mi a művészetnek tárgyul szolgál, nem ma­gától van, s igy a benne rejlő tulajdon vagy sajátság sem ma­gától szállott abba, hanem magasb erőnek, a teremtő szellemnek, szűkebb vagy bőkezűbb ajándékából, s ezen magához méltólag adományzott állapotában művészeti tárgyul fogadjuk el az anya­got , minden tulajdonaival, melyek aztán a vele bánó szellemtől vesznek uj alakulást, új teremtést a művészetben , m­ikép vették első teremtetéseket az alkotó erőtül a természetben. Tehát az anyag, mint tárgy, semmi befolyással sincs a maga sorsára,mert ugyanazon egy tárgynak, ha művészetté feldolgoztatik, különböző becse lesz, a szerint, a mint­át és meg van hatva a feldolgozó szellemtől, vagy egyszerűen szólva , mert jó tárgyat is lehet ro­­szul feldolgozni. Ellenben uralkodik a tárgy vagy inkább a te­remtő szellem rajtunk a tárgyba rejtett tulajdonok vagy sajátsá­gok által, miért ezeket eltagadni, vagy épen föl sem venni, mi­kép Schiller jön, alapjában hibás, egyoldalú nézetnek hiszszük,s nem látjuk benne, mint ő, a materialismus zsarnoki jármát, melybe görbedt volna le a sülyedett emberiség. E szerint meghagyván '*’) hriedr.ch’s von Schiller sämmtliche Werke. Haag, 1830. 11

Next