Népi kultúra – Népi társadalom 1. (Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve, 1968)
KÓSA LÁSZLÓ : A magyar burgonyakultúra történetének és néprajzának kutatása
kritikus éveire esik (1815 — 17). Sokféleképpen tanít a burgonya ismeretére és buzdít termesztésére. Talán legfontosabbnak tartja a táplálkozási hasznát. Felhívást intéz olvasóihoz és a gazdaasszonyokhoz, hogy írják le a Nemzeti Gazda számára receptjeiket a krumplis kenyérsütés módjáról.37 A többször megismételt fölhívásra 38 sok levél érkezett, recept nemkülönben. Sajnos PETHE a legtöbb levelet átírta a maga szája íze szerint, ezért csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani, hogy mi bennük az eredeti, és honnan érkeztek.39 PETHÉnek nagyon reális törekvése volt, hogy a burgonyalisztet népszerűsítette. Ugyanis a gabonaneműektől eltérő kezelést igénylő növény rengeteg problémát okozott a vele bánóknak. Természetesnek látszott megszokott alapanyagot, lisztet készíteni belőle, mert így az emberek könnyebben föl tudták használni.40 Nem tudjuk, vajon a Nemzeti Gazda buzdítása íratta meg RÁTZ Zsuzsanna miskolci gazdaasszonnyal azt a munkát, amelyik a burgonyából készült ételek legbővebb leírása ebben az időben. PETHE lelkesen ismerteti a kis füzetet, dicséri a szorgalmat és az igyekezetet, tetszik neki, hogy a szerző saját költségén nyomtatta ki, és Borsod megye községeiben elosztogatta. RÁTZ Zsuzsanna instrukciói szerint a burgonyalisztet tizenkétféleképpen lehet elkészíteni, öt különböző módja van a sütésnek, s a kész kenyér fogyasztásának 15 módja lehetséges. Mindemellett a burgonya pálinkafőzésre és takarmányozásra is jó, még ezenkívül 86 féle ételet lehet belőle csinálni, köztük puliszkát, málét, lángost is.41 A burgonya népszerűségét fokozta, hogy többirányú hasznát ismerte meg a nagyközönség. PETHE ezen a területen nagyszerű érzékkel működött, biztos kézzel ollózta a külföldi sajtóból a megfelelő cikkeket és kapott a hazai kezdeményezéseken is. Oldalakat tölthetnénk meg PETHE burgonyával kapcsolatos cikkeinek fölsorolásával. Mi mindenre jó a burgonya? Kuriózumok és reális értékek keverednek: sajt, vaj, világító eszköz, pálinka, takarmány, ínyenc ételek, stb. S közben vita is folyik különböző kedvezőnek ítélt termelési eljárásokról.42 A Nemzeti Gazda megszűnik ugyan, de helyébe újabb gazdasági folyóiratok lépnek: a Mezei Gazdák Barátja ANGYALFFY Mátyás András szerkesztésében (1825 — 1831), a Mezei Gazda (1832), később a vegyes tartalmú Ismer- 37 Nemzeti Gazda, 1817,I. 15. (Továbbiakban : NG). 38 NG, 1817, I. 248. 39 NG, 1817, I. 113-117, 200—202. — 1818, I. 117. 40 NG, 1817, I. 405—407, II. 50—51, 374. 41 NG, 1817, I. 116 — 121 (Az itt ismertetett mű: RÁTZ Zsuzsanna, 1816, 15.) 42 A korabeli sajtó burgonyával kapcsolatos megnyilvánulásait ügyes művelődéstörténeti írásban foglalja össze TRÓCSÁNYI Zoltán, 1937, 54—59.