Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 2. (1884)
1884 / 39. szám - Baja város ünnepe - Itt született Tóth Kálmán
ceni színtársulatnál szereplő Prielle Cornélia annyira megigézte, hogy késő este berontott. K. Tóth Mihályhoz eskesse össze őt Cornéliával. Az egyházi férfinak csak erélyes föllépés után sikerült a költőt lebeszélni különc tervéről. A lelkésznek igaza volt: Petőfi másnap már nem szorgalmazta az összeesketést.S Petőfi, mint egy átfutó zivatar tűnt el , Debrecenből. Minthogy ama nyilatkozatnak, hogy Petőfi és társai a »Divatlapok« számára nem dolgoznak, hanem erejöket nagyobb dolgozatok, különösen pedig egy közös erővel megindítandó irodalmi vállalat kiállítására fordítják, nem lett semmi eredménye: az írók többsége Frankenburgnak adta dolgozatait s az »Életképek« közönsége fokozatosan gyarapodott. A Petőfi versei is ettől kezdve az »Életképek«-ben s a győri »Hazánk«-ban láttak napvilágot. BAJA VÁROS ÜNNEPE. (Szept. 21) Baja város a múlt vasárnap kegyeletes ünnepet ült, emléktáblával jelölve meg a házat, hol 1831 március havában kiváló fia , Tóth Kálmán született. Az ünnepély országossá emelkedett az által, hogy irodalmi társaságok és törvényhatóságok küldték el képviselőiket osztakozni a város lelkesedésében s ünnepelésében a költőnek, ki sokoldalú munkásság és tartós sikerek által tette magát érdemessé honfitársainak hálás elismerésére. Az ünnepély reggel 9 óra után kezdődött. A városház közgyűlési terme ritka, érdekes képet nyújtott. Baja legszebb hölgyei, köztük a költő sok rokona gyűltek itt össze. Ott voltak: Tóth Kálmán legidősebb nővére Szűcs Sándorné született Tóth Etelka, továbbá unokahuga özv. Manhold Antalné szül. Tóth Jolán úrhölgyek. A fővárosból Vadnai Károlyné úrnő és leánya Margit k. a., továbbá Grill Richardné szül. Csillag Teréz úrnő, a nemzeti színház művésznője foglaltak helyet az első széksorban. A küldöttségi tagok s a város és megye előkelő közönsége a két főispánnal élükön, zsúfolásig megtörték a termet. Az emelvénynyel szemközt Tóth Kálmánnak olajfestésű arcképe ékeskedett, mely a költőt díszmagyarban tünteti föl, a mint kardjához nyúl. Székely Bertalan műve ezt most babérfüzérekkel és koszorúkkal övezték. A megnyitó beszédet Drescher Ede polgármester mondá, kiemelve az ünnepély nagy fontosságát s hangsúlyozva, hogy az a férfiú, kinek emlékét ma ünnepük, Baja városának legnagyobb fia, kinek dicsősége szülővárosának jut örökségül. Beszéde mélyen átgondolt, s rövidsége dacára is tartalmas beszéd volt. A szűnni nem akaró éljenzés lecsillapodtával dr. Ferenczy József lépett az emelvényre s felolvasta hatásos emlékbeszédét, melyben Tóth Kálmánt mint lyrai költőt, drámairót, politikust és hazafit dicsőítette. Ferenczy emlékbeszéde után Drescher Ede polgármester felhívta a jelenvoltakat, hogy a szülőház elé vonuljanak. A városház előtti téren alakult meg a menet s a Rákóczi-induló hangjai mellett haladt a báró Eötvös utcán át a zöldfa-utcába. Itt áll az a hosszú, földszintes épület, udvarán terebélyes, árnyatvető fákkal, mely ezelőtt ötvenhárom évvel Tóth György uradalmi tiszttartó lakhelye volt s a melynek egy szobájában született a szebbnél szebb órai versek és hatásos drámák költője. E ház jelenleg ifjabb Percei Miklós (Percei Mór tábornok fia) tulajdona. A táblát már néhány nap előtt beillesztették a falba. Előtte díszes emelvényen foglalt helyet a közönség. A dalárda eléneklő Kölcsey »Hymnus«-át s ez után Vadnai Károly, mint az elhunytnak legrégibb s legbensőbb barátja mondott megható beszédet. E beszéd folyamában vonták le az emléktáblát takaró leplet. A koszorúk, guirlandok s ékes drapéria közül fölragyogott az ízléssel készült, kerettel ellátott márványlap aranybetűs felirata: ITT SZÜLETETT TÓTH KÁLMÁN A KÖLTŐ 1831 március hó 30-án. Az emléktábla mellé tűzték fel a nemzeti színház, az írók és művészek körének, valamint Szabadka városának gyönyörű babérkoszorúját. Vadnai Károly nagyhatású, eszmékben gazdag emlékbeszéde után Komócsy József szavalta el ünnepi ódáját. A magas . c