Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 2. (1884)

1884 / 49. szám - Telegdi László: Petőfi Sándor életéből

* 778 ROSZOBU származottLukács Sándort(a­ György testvérét) maga mellé vette és ennek köz­reműködésével egy­­ 10 főből álló fiatal jogtudós sereget alakított, és ekkor közös egyetértéssel érvényesítették az ellenzéki műveleteket Győr- és Mosony-megyék köz­gyűlésein. Nevezetesen azt eszelték ki, hogy mi­vel Mosonymegye területe legnagyobb rész­ben főhercegi birtok, s ott nem találkozott köznemesség, melyet az ellenzéki szereplés eszközévé szervezni lehetett volna, a »győri 10 fiatal« átjárt Mosonymegyébe szerepelni, minthogy pedig a mosonyi közgyűlésen til­takoztak ezen vendégszereplés ellen, mert a fiatal urak nem birtokosok Mosony­­megyében, — kapta magát Zichy Ottó megvett Mosonyban egy birtokot és szét­osztott­a­ azt kilenc bajtársa közt. Ily mó­don mindegyik birtokossá vált Mosonyme­gyében s jogot nyert ott szerepelni , — s a pecsovics megyét — ellenzékivé alakitani A Zichy-Lukács áramlat magával so­dorta Győr megyét és Győr városát is. Az addig erősen német ajkú Győr város elkezdett erősen magyarosodni. Az ott megjelenő, »Vaterland« német lap »Ha­­zánk«-ká változott át s Kovács Pál lett szerkesztőjévé. Zichy Ottóék Győrben szakadatlanul újítottak valamit. »Ipar-kiállitást« rendeztek ; gazdagon egyenruházott lovas polgári őrséget szerveztek s ennek zászlóját az angolszületésü szép gróf Zichy Manóné ke­resztanyasága mellett, — fényes ünnepél­lyel és országra szóló diszlakomával szen­telték fel. Én Győrben Lukács Sándorral megis­merkedvén, ezúton Zichy Ottóval és a győri fiatalokkal oly jó barátságra léptem, hogy meghivtak , hogy az 1847-ki farsangot Győr­ben, náluk töltsem. Akkori időben a »far­sangok« még nagyon jó hitben állottak . . . különösen Győrben, hol nagyon sok szép és gazdag nő sóvárgott a táncmulatságok után. Odautaztamban, 1847 ki január hó vé­gén, Pesten megpihentem, hogy többek közt Petőfivel találkozzam , és az ő múlt őszi szatmári és debreceni éleményeit s ezek magyarázatát saját szájából halljam. Szokása szerint nem volt lakásán, mi­vel ő nem tudott huzamos ideig egy helyen időzni. A hatvani­ utcán csakhamar talál­koztunk. Már külseje feltűnő volt. Új öltözéke meglepőim emelte alakját. — Hát te miben jársz, hogy így ki­­csipted magadat? —­ kérdem mosolyogva Petőfitől. — Megyek vidékre s talán Szathmárba is . . . Végezni szándékom minél előbb - válaszolt komolyan. Elbeszélte, hogy Ká­­rolyból való eljövetelem után mit mindent végezett Szathm­árban, a Juliska keze iránti kérését hogyan fogadta ennek apja. — Vé­gül azt tudakolta, hogy a Prielle Corné­­liával rögtönzött »stante pede« végzendő összeesketés követelését Debrecenben miként értelmezték. — Az egészet poétái láznak tekintették. — Majd elmondom magyarázatát, ha több időnk lesz! — felelte Petőfi mogorván. És saját állapotát s a világ folyását kezdette erősen szidni. — Szeretném ezt a világot összemor­­zsolni! — monda szinész-páthossal. —­ És az összemorzsolt világban és vi­lággal ugyan mit csinálnál ? — A magam esze szerint újjá alkotnám! — Az lenne aztán egy bolondos alak­­zatú és beosztású világ! — jegyzem meg nevetve. Csengeri Antal, — a »Pesti Hírlap« akkori szerkesztője, — a Horváth-házban lakott, a­hol a Landerer nyomdája volt. Ide érvén Petőfivel, én felmentem Csengerd­hez, Petőfi pedig tovább haladt a »Nemzeti kör« felé. Én másnap a Nyergesújfalui híres gyors­parasztokkal Győrbe repültem. Az 1847-iki farsangot a lehető legke­­délyesebben töltöttem el a győri fia fia­tallal. Alispán Balog Kornél volt; ennél minden pénteken társasestély várt reánk ; a farsang utolsó öt napja pedig szakadatlan vigalommá fűződött össze. Húshagyókedd eletét Kovács Pál házánál vigadtak át a farsang kedélyes eltemetése végett. A győri tíz fiatal közül — tudtomra — jelenleg csak Gyapai Dénes él. Ő kö­zelebb az új korszak alatt egy ideig Győr­­megye alispánja, utóbb államjószág-igazgató volt; most ellenzéki képviselővé választatta magát. Akkoriban Győr, mint kiválóan gazdag gabona­kereskedő város kebelében közpon­t .

Next