Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 2. (1884)
1884 / 50. szám - Két este Musset Alfréd életéből
A te szivem, ha hozzád férne, Hogy kevély légy, — lehetnél! E hős ifjúság vezére Voltam e nagy tetteknél ! Egy ilyen nap vezérsége ! S dijazva van az élet . . . Napóleon dicsősége, ... Te veled nem cserélek ! Megírta azt is, hogy »nincs többé szeretett király !« hogy »a bécsi német egytől-egyig mind megveszett Istentől elrugaszkodott, az Ördögnek adta lelkét . . .« Megírta : »A király és a hóhér« hűségét . . és hogy : »Megint beszélünk s csak beszélünk’, A nyelv mozog s a kéz pihen, Azt akarják, hogy Magyarország Inkább kora, mint hős legyen.« Proclamációt irt: az »Egyenlőségi társulat« számára, hogy »tűz van, tűz van ... . nem egy falu, nem egy város, hanem az egész ország ég. Fölharangozzák az egész nemzetet.« Az »Életképek«-ben Jellacsicsről gúnyos hősköltemény jelent meg . . . Azonban mindezek olvasatlanul maradtak s eként hatástalanul hangzottak el a nagy tömegre nézve. Akkori időben csak a »plakát«, a »falragaszok« és a »személyeskedéssel« foglalkozó irodalmi és sajtótermékek után kapkodtak. A mindig kedélyes Bécsben a »pasquill«-szerű illustrált plakátok Özönnel termettek. Pesten »Március lelke« címmel indult meg egy repülő napilap, mely minden meglévőt rosznak kiáltott ki; minden kiválóbb egyéniséget kikezdeni, lerántani, nevetségessé tenni törekedett. Egy szóval mindent elkövetett, hogy sok olvasót fogdosson. A Madarász-testvérpár azt kísérelte meg az »Arany-kéz« vendéglő udvarára egybehivott népgyülés által, hogy saját vezérlete alatt valami fiók kormányzat-félét alakitson . .. M. József »Népelem« címmel bábeli irálya hivatalos Madarász-lapot szerkesztett. Mindezen apró-cseprő dilletális szereplések azonban a mindinkább erősbödő országos haos hullámverése közepett lassanként nyomtalanul elenyésztek, annál inkább, mert az ország fölött a váratlan események pusztító vihara kétségbeejtőleg rohamosan torlódott össze. Az »első független felelős magyar minisztérium« Pozsonyból Pestre hajózott, s a minisztérium hozzáfogott, hogy az »országos haosból szerves államot« formáljon. Egybehívta az országgyűlést, szerveztette a nemzetőrséget; megkezdette a 10 első honivéd zászlóalj toborzását s felszerelését. Az országgyűlés megszavazta a 200,000 katonát és ennek szükségleteit. Hanem ekkor rohamosan állottak be a mindent kockáztató bécsi pesti, szerb, szász, oláh, horvát sat. események. A Batthyány minisztériumnak le kellett mondania: a szerb, oláh, szász, horvát s hárban lázadások tüzzel-vassal gyilkoltak s pusztítottak. Jellacsics betör Magyarországba, István nádor Budáról eltűnt. — Erre a honvédelmi bizottság megalakult. Bécs fellázadt, Lamberget s Latourt meggyilkolták. Jellacsics Bécs alá »retirált« s Windischgrätzzel egyesülve Bécset fegyverrel elfoglalták. TELEGDI LÁSZLÓ. (Vége köv.) KÉT ESTE MUSSET ALFRÉD ÉLETÉBŐL. Amily nagy a »Rolla« szerzőjének mostani népszerűsége, olyan nehezen és fáradságosan kezdődött annak megszerzése. Musset nem volt rokonszenves a párisi közönségnél és egyéniségének üdesége nem hathatott, mert kevesen ismerték. Azonkívül a balsors is üldözőbe vette. A véletlen ellene esküdött és fejére zúdította a félszegségek táborát, sőt nem egyszer a nevetségig fokozta a dolog ártatlan félreértését. Ilyen eset történt a »Nuits venétiennes« előadása alkalmával az Odéon-színházban. Laurette-t, a bájos velencei nőt, Beranger kisasszony játszotta, ki ezen alkalomra különösen szép ruhát csináltatott fehér atlaszból. A darabnak egyik jelenetében balkonról kelle letekintenie, melynek rácsozatához támaszkodott. Szerencsétlenségre az előkészületek oly rohamosan történtek a darab előadásához és mindent oly gyorsan törtetve kellett rögtönözni, hogy a díszletfestő csak is -