Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 2. (1884)

1884 / 50. szám - Telegdi László: Petőfi Sándor életéből

7Ö0 KOSZOK 0 Üvöltés, csörtetés és tüsszögŐ lélekzés. Mindig közelebb és közelebb jött. Azt hitte, hogy érzé a lélekzést . s visz- szatartá a magáét. Az első alak lehorgasztott fejjel, s be­húzott farkkal szaladt el mellette. A má­sodik is. Nem mozdult! már semmitse gondolt; csak azokat nézte, melyek merev, üveges szemmel jöttek és mentek. A harmadik alak megállt. Ez meglátta, vagy kiszimatolta őt. Görcsösen a fához ka­paszkodott. Föl akart reá mászni, de mintha meg lett volna bénulva. Tompa, kétségbe­esett kiáltás kelt ajakán. A farkas meghökkent, aztán egy ug­rással a védtelen emberre rohant. Boliszláv arcán érzé az orrt, vállain érzé az elólába kát. Némán küzdött egymással a kétségbe­esett ember s az éhes állat. A hold hirtelen kisütött s megvilágitá a rettentő képet. Más farkasok tolakodtak oda. A küz­delem csakhamar véget ért. A falka üvöltve kamara egyik alárendelt hivatalnoka, — oppositiót csinált a kormánynak azzal, hogy az »Életképekkel — mint a társadalmi élet legolvasottabb divatlapját, ellenzéki szel­lemben s tartalommal szerkesztette. E félszeg állapotot Becsből azzal vág­ták ketté, hogy Frankenburgot Becsbe, a magyar királyi kancellária mellé kinevez­ték német tolmácscsá. 1846-ban, de különösen 1847-ben két kiváló tehetségű szépirodalmi iró tűnt fel irodalmunkban: Jókai Mór mindent ma­gával ragadó, dús phantásiáju és V a s Ge­reben (Radákovics József) humoros elbe- i széleseikkel; ezekhez járult Arany János: ; »Toldi« pályadijas költője. Jókai és Vas Gereben dolgozatai nagy- részint az »Életképek«-ben jelentek meg; »Toldi«-val pedig 1847-ik évi február 4-én a Kisfaludi társaság, — mint pályanyertes művel, — ejtette ámulatba teljesen váratlanul az olvasóközönséget. Frankenburg Bécsbe távozása fontos »incidens«-ként hagyott nyomot a divatlapok s száját nyalva hömpölygőit tova. A földön szétrongyolt ruhák, haj és vórnyomok vol tak láthatók. Az a farkas, mely először támadta meg a szerencsétlent, utoljára távozott arról a helyről, hol Boliszláv állt. Földre horgasz- tott fejjel gyorsan követte aztán tovasiető társait. A teli hold reáveté rikító fényét s megvilágitá a farkas képét. Csak egy szeme volt, s homlokának bal felén széles sebhely vonult keresztül. körében. Az »Életképek« szerkesztését többen törekedtek hatalmukba keríteni, de Jókaira szállott át és már 1847-ki julius kezdeté vei az ő szerkesztésében jelent meg. Petőfi nászutjárol viszszaérkezván Pestre, az »Élet­képek« segédszerkesztője lett. Az »Életképek« hasábjait Jókai ki­tűnő dolgozatokkal töltötte meg; s a lap Frankenbui’g eltávozásával mégis sokat ve­szített úgy érdekességéből, mint keresettsé­géből. PETŐFI SÁNDOR ÉLETÉBŐL, IV. Petőfi a forradalom alatt. Mig az előbbi fejezetben elbeszélt dol­gok történtek, az ország politikai és társa­dalmi tényezőinek mozgalma elkeseredett tusává változott át. Apponyi az »administráíori rendszer« gépezetét erőlködött minden áron működ­tetni ; az ellenzék pedig Battyány Kázrnér gróf és Kossuth intéző hatalma által a véd­egylet fiókjai utján, a törvényhatóságo­kat tartották sajét céljaikhoz képest folvvást A »Pesti divatlap« és »Honderű« ha­sonló sorsban részesültek, kivált az utóbbi I attól fogva, a mint annak szerkesztése Zerffi 1 Gusztávra szállott át. Magyarország belélete, politikai és tár­sadalmi fogalmai, irányzata és éltető lég köre 1825-től kezdve óriási átváltozásokon» | és szíd, alak, eszme s fogalom-módosulásokon ! mentek keresztül. 1825-től—1836-ig az ősi magyar alkot- j Hiányos állapotokat törekedtek helyreállí­tani és ezeket a bekövetkezett korigények s áilamjogi körülmények elodázhatlan kö­veteléseihez képest k i t a t a r o z_g a t n i. . Magyarországon tulajdonkép nem lé­tezett kormány; a budai s bécsi di- casteriumok és a helyhatóságok, csak állandó mozgásban lévő és folytonos szító s fokozott izgalomban. Becsben szembeszökőleg sajátságosnak találták, hogy Frankenburg, — a budai kir. mint

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék