Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 4. (1937-1938)
1937 / 1. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE
Előbb a Pesti Naplónak, majd hosszú ideig a Budapesti Naplónak volt novellistája, később a Budapesti Hírlapnak s újabban a Pesti Hírlapnak tárcaírója, az Új Időknek főmunkatársa. Mint szépíró, igen termékeny és változatos volt, főképpen novellákat írt, de regényeket és drámákat is, többnyire modern tárgyú novellákat, de szívesen fordult a múlthoz is, különösen a francia rokokóvilághoz, a XVII—XVIII. század magyar históriájához s a magyar Biedermeier-korhoz. Romantikus lelke vonja a misztikus, csodálatos, szövevényes történetekhez, de újabban mind több és több realizmus, mélyebb magyaros szín és szellem, derű és humor megnyilatkozott költészetében. Önállóan megjelent elbeszéléskötetei: Dodó főhadnagy problémái (1894); Homályban (1894); Az aranykertyűs kisasszony (1897); Az esztendő legendája (1889); A jukkerleány és egyéb elbeszélések (1899); Pasztellek (1902); Rokokó-idyllek (1902); Delilah nyoszolyája (1903); A szultán árnyéka (1905); Vitézi románcok (1907); Atalanta csókja (1908); A frigiai sapka (1900); A kölcsönkért kastély (1910) ; A szerecsenek összeesküvése (1911) ; Vénusz könnyei (1912); Lacika mamája (1913); A szép Pongrátzné krinolinja (1917); A mezítlábas grófkisasszony (1918); A bresztováci szent. Topáz királyné, Magyar költők szerelmei (1920). Regényei: Lavina (1895); Hatalom (1897); Livia főhadnagy (1902); A liliomos asszony (1903); Tatárrabság (1909), melyet az Akadémia 1910-ben a Péczely-díjjal tüntetett ki; Az amazon királynő (1920); a Talizmán, Attila stb. Drámái a Nemzeti Színházban kerültek színre, ezek: Mátyás és Beatrix (történelmi dráma, 1904); Drághy Éva esküje (történelmi tragédia, 1911); A kölcsönkért kastély (vígjáték 1914), amelyből A hamburgi manyasszony című ismert daljátékot írták s amely épp most került filmre. Továbbá A magyar (drámai költemény, 1920); Danton (1920). Az Akadémia A kölcsönkért kastélyt 1915-ben, a Dantont 1921-ben a Vojnits-díjjal koszorúzta. Mint tudományos ismeretterjesztő filmíró is sok sikert aratott. Spanyolország című darabjával megteremtette nálunk az „Uránia-genret“, a vetített képekkel kísért tudományos fölolvasásokat, amire őt nagy műveltsége, széles látóköre, ismereteinek gazdagsága s könnyed, eleven előadókészsége egyenesen hivatottá tették. Tizenegy Uránia-darabot írt, köztük az elsőn kívül A tánc, A párisi asszony, Napóleon száznál több előadást értek meg. Írói érdemeit a Kisfaludy- és Petőfi-Társaság 1901-ben rendes, az Akadémia 1911-ben levelező tagsággal tüntette ki. A Petőfi Társaságnak 1920 óta elnöke volt. PEKÁR GYULA A PETŐFI-TÁRSASÁG ELNÖKI SZÉKÉBEN (1920—1937.) * Herczeg Ferenc utóda a Petőf- Társaság elnöki székében, 1920-ban * Ez a jellemzés nagyrészben A Petőfi-Társaság hatvan éve a magyar irodalom szolgálatában c. munkából való, melyet Császár Elemér és Havas István írt. Pekár Gyula, akkori alelnök lett, aki a forradlmakat követő nehéz időkön átvezette a társaságot mai megállapodott helyzetébe. Irodalmiakban gazdag múltja, nagy nyelvismerete, külföldi összeköttetései 1á- 494