Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 7. (1940-1941)

1941 / 4. szám - FIGYELŐ

F*I*G*Y*E*L*Ö • >-q——i — «1 —^^——müí DÉL VISSZATÉRT. Küzdelmes napjaink nagy nemzeti öröme, hogy Észak és Kelet után most tért vissza édesanyja ölébe Dél is, melyet honvédőink vitéz karja ragadt ki az igazságtalan zsák­mányosok áldatlan kezéből. A Bácska, a baranyai háromszög véráztatta magyar földje ismét a mienk. Nemcsak a gazdagon termő tájak, síkságok, erdők és vizek bősége, hanem a néprajzi és történelmi élet ezeréves emlékei is éve­t kiáltanak felénk az ősi földről. Kincsek, amiket a jogtalanság, a hazugság és a gyűlölet barbárjai ragadtak el tőlünk Trianonban. A Gondviselés csodatevő karja szinte váratlan gyorsasággal sújtott le az ezopuezi békaként felfuvalkodott harmadik trianoni országra. A sorsszerűségnek valósággal megrendítő elégtétele jelentkezett ebben az összeomlásban, az Isten ujja, ami megerősíti bennünk az odaadó hitet, mely ebben a fohászban tört fel a milliók ajkán: Igazságot Magyarországnak! A huszonkét évvel ezelőtt megrendült magyar szívek vágyát és kiollthatatlan tüzet a bennünk élő honszereteten kívül, elsőként a magyar író élesztette és tette tudatossá nemzeti fiaiban és leányai­ban, az az irodalom, mely megéreztette melegével, közvetlen szavá­val, világos megállapításával azt az utat, mely a milliók szívébe vezet s a nemzet legmélyebben fekvő, szinte eltemetett rétegeit is teszi csöndes, de komoly és kitartó harcosaivá a mindnyájunk leg­nagyobb ügyének. Ezt az irodalmat azonban az istentől­ lelkezett költők és szépírók alkotják elsősorban. Egy székely származású barátom, aki hosszabb erdélyi tartóz­kodásából tért ismét vissza Budapestre, beszélte nekem, hogy a székelység nagy néptömege sohase volt tudatosabb, életesebb haza­­szeretettel eltelve, mint ma, amikor érzi a hazának, ez örök egyete­mesítő erőnek forró szeretetét a kínzó idegenség után. Íme, így jutott el az ihletett toll hatalma az aknákkal teleépített határöveze­teken is át a szívekbe, hogy őket ideláncolja a közös föld és közös lelkiség örök egységébe-És ennek a nagy munkának élén épp az elszakított Dél­szülöttje állott: Herczeg Ferenc, mint a revíziós Liga lánglelkű elnöke. Még nem tudjuk a Bánát végleges sorsát, de a büntető kéz, mely az elbizakodott Jugoszláviát megbüntette, bizonyára igazságot fog nekünk szolgáltatni a bánsági földdel is, melynek egyik virágzó városa, Verpec éppen Herczeg Ferenc szülőföldje. Igen, a most visszatért Dél az irodalom, a tudomány, a művé­szet és vitézség sok jelesét adta nekünk, akik közül magasan emel­kedik ki Zrínyi Miklósnak, a költőnek tisztelt neve, aki a Muraköz magyar levegőjében nevelkedett föl és annak nyelvét csendítette meg a Szigeti veszedelemben. A Dél szülöttje Damjanich János, a ♦237 ♦

Next